SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM

Múmiák testközelben

Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban

2011. június 10. - 2012. július 10.

A Szépművészeti Múzeum 2011 elején indította programját az Egyiptomi Gyűjteményben őrzött négy múmia átfogó vizsgálatát megcélozva. A Budapest Múmia Projekt célja az volt, hogy „életre keltse” a négy, az ókori Egyiptomban élt embert, megismerje azok múltját, meghatározva az egyes mumifikált személyek biológiai jellegzetességeit: egykori vonásaikat (arcrekonstrukció), esetleges betegségeiket, haláluk idejét, okát valamint körülményeit, továbbá a testek mumifikálásának menetét és technikáját.

 

A vizsgálatsorozatban az egyiptológiai tanulmányok mellett természettudományos és orvos-diagnosztikai módszereket is alkalmaztak a mumifikált testek minél szélesebb körű megismerése céljából, amely így többek között magában foglalta a computer-tomográfiai, szövettani és radiokarbon kormeghatározási vizsgálatokat, de a DNS kutatásokra is kiterjedt.
A programban a Szépművészeti Múzeum munkatársai mellett a Semmelweis Egyetem Radiológiai Klinikájának radiológusai, a Természettudományi Múzeum Embertani Tárának antropológusai és több, az egyes vizsgálati területekhez kötődő kutató is részt vett.

Múmiák testközelben

 

A múzeum gyűjteményében őrzött négy múmiáról eddig keveset tudtak a szakemberek. Korukat, történetüket, mumifikálások módját, haláluk okát eddig jórészt homály fedte, a nemrég lezárult vizsgálatoknak köszönhetően azonban sok kérdésre fény derült.
A Rer néven ismert múmiáról a vizsgálatok során kiderült, hogy egy 20 és 24 év között, a Kr.e. 4-3 században elhunyt nőt „takar", akinek csontváza meglehetősen roncsolódott, valószínűleg erős fizikai trauma okozta a halálát.
Hortesznaht múmiáját pontosabb történeti és kulturális kontextusba sikerült helyezniük a kutatóknak. A koporsó ikonográfiájának elemzése és a mumifikálás technikájának CT-vizsgálata ugyanazt az eredményt hozta: Hortesznaht múmiája és koporsója a Kr.e 3. századi, Ahmim városához kötődő temetkezési együttesekhez kapcsolható. A koponyáról készített CT-felvételek révén pedig Hortesznaht egykori arcvonásait több mint kétezer év elteltével sikerült megeleveníteni.
Az ún. szombathelyi múmia néven ismert testen végzett vizsgálatok során nem csak a múmia korát sikerült megállapítani – a radiokarbon vizsgálat alapján Kr.e. 2-3 századból való – hanem az is bebizonyosodott, hogy egybetarozik a gyűjteményben őrzött, aranyozott arcú kartonázs koporsóval. A múmiáról eddig azt feltételezték, hogy Gróf Almásy László révén került Magyarországra, de mostani kutatások szerint Kunc Adolf prépost vásárolta Egyiptomban (1896), és adományozta a szombathelyi premontrei gimnáziumnak. Az ún. kicsomagolt múmia esetében korának meghatározása volt a kutatás legfontosabb eredménye. A csontminta szénizotópos vizsgálata alapján elmondható, hogy a múmiát a késő Ptolemaiosz korszakban, a Kr.e 2-1. században készítették. A kémiai vizsgálatok a testet fedő sötét anyagot növényi gyantaként azonosították, mely szintén alátámasztja ezt a keltezést.

A kiállítás a négy múmiát az egyiptomi kultúra négy hozzájuk köthető aspektusában mutatja be: demográfia az ókori Egyiptomban: betegségek és halál;  az egyiptomi mumifikálás technikája: a testek konzerválása;
felkészülés a túlvilágra: az egyiptomi múmiák külső díszei, valamint ideál és portré: a személyiség ábrázolása az ókori egyiptomi művészetben.
A kiállítás ezen részében a látogatók az arcrekonstrukciónak köszönhetően megismerhetik egy több, mint kétezer évvel ezelőtt élt egyiptomi ember, Hortesznaht valódi arcvonásait is.

A négy tematikus egységen belül a kiállításon megjelennek a múmiák kutatásában alkalmazott vizsgálati módszerek és azok elsődleges eredményei, egy elkülönített térben pedig a módszerek eredményei háromdimenziós formában, egy virtuális térben elevenednek meg a látogatók számára.

Múmiák testközelben

 

A kiállításhoz kapcsolódó, 2012. március 29-ig vetített 3 dimenziós filmet az Umbrella Post Production és a Laboratory Ideas készítette, a Budapest Múmia Projekt vizsgálatsorozatát végig kísérő kisfilm Szalay Péter Balázs Béla-díjas rendező és Nagy Ernő operatőr munkája.

A vetítés a Sharp Electronics vállalat által kifejlesztett és alkalmazott (aktív szemüveges) 3D technológián alapult, és egyedülállóan valósághű élményt képes nyújtani. A 3D vetítéshez szükséges eszközöket a vállalat a kiállítás fő technológiai partnereként, támogatás formájában bocsátotta rendelkezésre.

A Budapest Múmia Projekt résztvevői: Szépművészeti Múzeum, Magyar Természettudományi Múzeum, Semmelweis Egyetem, Országos Környezetegészségügyi Intézet, Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet, Tondo SP1 Kft, és a VERA-Laboratorium Institut für Isotopenforschung und Kernphysik.

A kiállításhoz iPad alkalmazás is készült, az Appsters fejlesztésében.

A kiállítás támogatója az OTP Bank. A Szépművészeti Múzeum kiemelt támogatója a Magyar Villamos Művek Zrt.

A kiállítás kurátora: Petrik Máté egyiptológus, az Egyiptomi Gyűjtemény munkatársa.