A Román Csarnok a második világháború után hetven éven át raktárként üzemelt, most a múzeum egyik legimpozánsabb és legszebb tere.
A csarnok története
A 19. század jellemző múzeumi törekvése volt a középkori és reneszánsz másolatgyűjtemények létrehozása. Ezzel összhangban az 1900–1906 között épült Szépművészeti Múzeum földszinti csarnokait különböző építészeti stílusok jegyében tervezték meg. Így készült el a román stílust megidéző Román Csarnok, ahol olyan nagy méretű gipszmásolatokat tudtak bemutatni, mint a freibergi dóm ma is látható Aranykapuja. A második világháború alatt a múzeum csarnokai és a bennük kiállított gipszmásolatok megsérültek. Mivel a gipszek addigra már amúgy is elveszítették korábbi népszerűségüket, a megrongálódott másolatokat a Román Csarnokba zsúfolták be, és a teret végleg lezárták a látogatók elől. Míg a múzeum többi részét később többé-kevésbé felújították, a Román Csarnokot egyre inkább a múzeum raktározási gondjainak megoldására használták, zsúfolt, kaotikus állapotokat idézve elő. A múzeum legdíszesebb csarnoka így a múzeum titkos terévé vált, ahová csupán néhány munkatársnak volt bejárása.
A csarnok belső dekorációja és falképei
A román kori bazilikát idéző teret hatalmas oszlopok és pillérek tagolják. A csarnok román stílusú belső dekorációját a múzeum építészei, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervezhették. A rendkívül gazdag festészeti dekoráció Reissmann Károly Miksa és Glaser János festők munkája.
A keresztény ikonográfiai program szerint megtervezett, de a millenniumi gondolatkörhöz is kapcsolható falfestményeken többek között a magyar történelem nagy alakjai elevenednek meg. A főhajó falaira a magyar állami, társországi és tartományi címereket festették. A csarnok lenyűgözően gazdag ornamentikáját szimbolikus ábrázolások, életfamotívumok, a halhatatlanságot jelképező pávák, a diadalíveken pedig az állatövi jegyek ábrázolásai egészítik ki. A körüljáró folyosó boltozatának griff- és sárkányfigurái a német középkori fal- és táblaképfestészet hatását viselik magukon. Az így összeálló, szakrális jellegű tér a századforduló dekoratív festészetének csúcsteljesítménye.
A restaurálás
A csarnok restaurálása a Szépművészeti Múzeum történetének eddigi legátfogóbb, 2015 és 2018 között elvégzett rekonstrukciós munkáinak keretében zajlott, melyben mintegy hetven restaurátor vett részt. A restaurálás megkezdéséhez szükség volt a szobormásolat-gyűjtemény helyzetének rendezésére is: a gipszmásolat-gyűjtemény önálló múzeumot kapott a megújult komáromi Csillagerődben, a gipszöntvények épületszobrászathoz kapcsolódó, másik része pedig a Hősök terétől nem messze, a Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ látványtárában tekinthető meg.
