Grafikai Gyűjtemény - 2008. február 21 – 2008. május 12.
A párizsi Louvre legszebb francia rajzait láthatja a magyar közönség a Szépművészeti Múzeumban február 21-én nyíló kiállításon. A Szépség vonalai – Francia mesterrajzok a Louvre gyűjteményéből című tárlaton 55 alkotó több mint 80 remekművét csodálhatják meg a látogatók. A május közepéig látható kiállítás a párizsi és a budapesti intézmény eddig példa nélküli együttműködéseként jött létre, s ennek viszonzásaképpen 2008 őszén a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből válogatott németalföldi rajzokból nyílik majd kiállítás a Louvre-ban.
A Szépművészeti Múzeum európai viszonylatban is igen gazdag Grafikai Gyűjteményében fellelhető régi francia művek száma nem teszi lehetővé, hogy a látogatók teljes képet kapjanak a 17. és a 18. századi francia rajzművészetről, azonban a most nyíló vendégkiállítás segítségével a magyar közönség is megismerheti a korszak jelentős alkotóit és műveit. A kiállított anyag a francia iskola munkáit IV. Henrik halálától a francia forradalom kitörésén át egészen Napóleon császárrá koronázásáig mutatja be, tehát felöleli az 1610-től az 1804-ig tartó időszakot. A nyolcvanöt rajz szinte teljes képet nyújt arról, hogyan alakult át a francia társadalom ez alatt a két évszázad alatt. Az átalakulás gyors volt, eszmék születtek, terjedtek el és hatottak egymásra; egymással vitatkozó esztétikai irányzatok követték egymást.
Az Szépművészeti történetében eddig példa nélküli együttműködés keretében a Louvre szakemberei a budapesti kollégákkal együttműködésben a Szépművészeti Múzeum számára a párizsi múzeum e korszakban született legszebb rajzait választották ki: a művek alkotói neves művészek (Poussin, Watteau, Boucher, David), s emellett virtuóz mesterek (Vouet, Lemoyne vagy Greuze). A válogatásban különleges figyelmet kapnak azok az alkotók, akiknek művei a budapesti gyűjteményben szintén szerepelnek (Verdier, Boissieu, André Le Brun).
A kétszáz év francia rajzművészetét átfogó kiállítás, mely egyszerre kronológikus és tematikus, változatos műveket vonultat fel. A legnevesebb alkotók több lapból álló válogatással is szerepelnek, s így ebben a sokrétű funkciót betöltő, technikailag sokszínű műfajban tehetségük minél teljesebben kibontakozik a néző előtt. A kiállítás nem csak időrendben és témák szerint csoportosítja a kiállított műveket, hanem az iskolákról, irányzatokról, valamint a művészeti központokról is képet kaphatnak a látogatók.
A kiállítás 11 részre tagozódik. A tárlat elsőként a lotaringiai iskola francia manierista alkotóit mutatja be (Nancytól Párizsig), majd a Rómához köthető két francia művész, Poussin és Claude Lorrain alkotásait láthatja a közönség. A következő szakasz a barokktól a görögös klasszikus stílusig, az ún. párizsi atticizmusig terjedő irányzatok alkotásairól ad képet, ezt a Le Brun termékeny munkásságát is bemutató, a Párizstól Versailles-ig: a nagy dekorációk című rész követi. A 17. század első felének rajzművészetéről, a régensséghez köthető párizsi dekorációkról, majd Watteau kifinomult rokokó rajzművészetéről kap képet a látogató. A vallásos tematika hagyományait taglaló rész után az akadémiai oktatáshoz kapcsolódó alkotásokkal és az ún. kecses modor irányzatának legjelesebb képviselőivel találkozhatunk. A kiállítás záró részeiben városi és vidéki életképeket, tájrajzokat mutat be a tárlat, majd a két ellentétes esztétikai irányzat, a neobarokk és a neoklasszicizmus képviselőinek (pl. Doyen, David) alkotásaival zár a kiállítás.
Antoine Watteau (1684-1721): Nyolc női és egy férfi fej
A Louvre kivételesen gazdag rajzgyűjteményének kialakulása a 17. században kezdődött, magját a Napkirályként ismert XIV. Lajos rajzgyűjteménye, a Cabinet du roi képezte. Az uralkodó 1671-ben hosszas alkudozás után Everhard Jabach műgyűjtőtől jelentős rajzgyűjteményt vásárolt meg, amely belekerült abba a portrérajz-gyűjteménybe, amelyet a király elődei gyarapítottak. A gyűjteményt később több művész, Le Brun, Mignard és Coypel hagyatéka is gazdagította. A királyi gyűjtemények egyesítése a Louvre-palota épületében a 18. században válik esedékessé, XVI. Lajos hozzá is kezd ennek megvalósításhoz. A francia forradalom alatt alakul át a Cabinet du roi a Louvre-múzeum rajzgyűjteményévé és az anyaga a forradalmi konfiskálások eredményeképpen tovább bővül. Több mint két évszázadon keresztül, 1804-től egészen napjainkig ajándékozások, hagyatékok és vásárlások révén vált a párizsi múzeum rajzgyűjteménye teljessé.
A kiállítás kurátora Czére Andrea, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese.
A tárlat a Le Meridien és az Air France támogatásának köszönhetően valósult meg.
Eredményhirdetés A szépség vonalai. Francia mesterrajzok a Louvre gyűjteményéből című kiállításhoz kapcsolódó nyereményjátékbenKérdések és válaszok:
1. Hogy hívják a Louvre rajzgyűjteményét és mely kollekció jelenti ennek magját?
Cabinet des dessins a rajzgyűjtemény neve, magját XIV. Lajos rajzgyűjteménye, a Cabinet du roi jelenti.
2. Ki volt az a két 17. századi francia művész, aki szinte egész pályája során Rómában működött?
N. Poussin és C. Lorrain
3. Kit nevezett ki Colbert miniszter XIV. Lajos király első festőjének?
Ch. Le Brunt
4. Milyen vita határozta meg a 17. században alapított Akadémián a párizsi dekoratív festészetet?
A rajz és a kolorit vitája.
5. Mi a Szalon, amelyről a filozófus Diderot is írt kritikákat 1759-től?
Az Akadémiaművészeinek kétévenkénti kiállítása Párizsban.
A nyertes neve: Breczkó Péter, aki egy kétszemélyes párizsi hétvégét nyert az Air France és a Le Meridien jóvoltából.
Gratulálunk!
Kérdések és válaszok:1. Hogy hívják a Louvre rajzgyűjteményét és mely kollekció jelenti ennek magját? Cabinet des dessins a rajzgyűjtemény neve, magját XIV. Lajos rajzgyűjteménye, a Cabinet du roi jelenti. 2. Ki volt az a két 17. századi francia művész, aki szinte egész pályája során Rómában működött? N. Poussin és C. Lorrain 3. Kit nevezett ki Colbert miniszter XIV. Lajos király első festőjének? Ch. Le Brunt 4. Milyen vita határozta meg a 17. században alapított Akadémián a párizsi dekoratív festészetet? A rajz és a kolorit vitája. 5. Mi a Szalon, amelyről a filozófus Diderot is írt kritikákat 1759-től? Az Akadémiaművészeinek kétévenkénti kiállítása Párizsban. Gratulálunk!