En

El Greco

Online jegyvásárlás

El Greco

Földszint - Időszaki kiállítótér - 2022. október 28 - 2023. február 19.

Első alkalommal láthat a magyar nagyközönség El Greco életművét átfogóan bemutató kiállítást Budapesten. A tárlat célja, hogy széles körű áttekintést adjon az európai művészet történetének egyik legkiemelkedőbb mestere, El Greco, azaz Domenikosz Theotokopulosz (1541–1614) életművéről, bemutatva a festő teljes formai komplexitását és nagy ívű stílusfejlődését. Az összesen csaknem hetven művet bemutató kiállításon a látogatók több mint félszáz alkotást láthatnak a spanyol-krétai mestertől.

A Szépművészeti Múzeum őrzi a kontinens egyik legjelentősebb spanyol festészeti gyűjteményét, benne többek között Spanyolországon kívül Európában a legtöbb, öt darab saját kezű El Greco-festménnyel. A Szépművészetiben látható művek mellett a tárlatra több mint negyven magán- és közgyűjtemény, például a madridi Museo Nacional del Prado és a Museo Nacional Thyssen-Bornemisza, a toledói Museo del Greco, a párizsi Musée du Louvre és a londoni National Gallery kölcsönzött alkotásokat.

A nagyszabású bemutatóra olyan kiemelkedő művek érkeznek Budapestre, mint például a Szent Sebestyén a palenciai katedrálisból, a Krisztus megkeresztelése a madridi Pradóból, a Szent Lajos francia király egy apróddal a párizsi Louvre-ból, A kufárok kiűzése a templomból a londoni National Gallery-ből, az Idősebb Szent Jakab mint zarándok a  toledói Érsekséghez tartózó San Nicolás de Bari-templomból, vagy szintén Toledóból, a Santo Domingo el Antiguo-kolostorból kölcsönzött, Krisztus feltámadása című oltárkép, amely eddig még sosem hagyta el a várost.

A tárlat időrendben vezeti végig a nézőt azokon a földrajzi helyeken, művészeti központokon, ahol a mester megfordult: különös tekintettel a festői formálódását döntően befolyásoló itáliai városokon, Velencén és Rómán keresztül egészen Toledóig, ahol élete több mint felét töltötte és ahol művészete a maga teljességében kibontakozott. A február közepéig nyitva tartó tárlat hét tematikus szekcióban és kronológiai sorrendben mutatja be a kiállított műveket, azzal a szándékkal, hogy általuk, valamint a fal- és szekciószövegek, képfeliratok és audiovizuális eszközök segítségével a látogatók behatóan megismerkedhessenek a spanyol-krétai mester egyedülálló munkásságával.

A tárlaton látható, félszáz saját kezű remekmű a művész korai, itáliai éveiben, a bizánci ikonfestészet hagyományait még erősen magukon hordozó, kis méretű fatáblákra festett képeitől indulva a már Spanyolországban készült, nagy méretű oltárképeken, a magánáhítatot szolgáló, közvetlenebb vallásos ábrázolásokon, valamint világi portrékon át, egészen utolsó korszakának látomásszerű alkotásaiig mutatja be munkásságát és páratlan stílusfejlődését, köztük több emblematikus, már El Greco életében nagy népszerűségnek örvendő kompozícióval. A nagyszabású kiállítás El Greco életművének átfogó bemutatásán túl kitér a különböző művészeti közegekre is, melyekben a művész élt és tanult, és bemutatja, miként sajátította el és építette be saját alkotásaiba több velencei és római mester tanításait és a tőlük átvett mintaképeket; továbbá ismerteti két, biztos attribúciójú művekkel rendelkező tanítványa, Luis Tristán, illetve fia, Jorge Manuel Theotokopuli munkáit is.

El Greco Kréta gazdag művészeti közegében nőtt fel és tanult. A szigeten a 16. század közepén számos festőműhely működött, amelyek főként hordozható ikonok készítésével foglalkoztak. Az ábrázolások szemléletmódjukban és szimbolikus jellegükben egyrészt a bizánci művészet hagyományaihoz kötődtek, másrészt már a nyugati, főként itáliai reneszánsz újfajta formanyelve és kompozíciós modelljei is feltűntek rajtuk. El Greco kis méretű táblákon temperával dolgozott, ötvözve a helyi tradíciókat a velencei festésmód iránti érdeklődésével. Itáliai tartózkodása alatt egyre jobban megismerte a nyugati művészetet. A Velencében töltött három év meghatározó iskolának bizonyult számára, bár Itália más részein, főként Rómában is folytatott hosszas és jelentős tanulmányokat. A vászonalapú olajfestésben szerzett jártasság mellett a nyugati művészet más alapvető aspektusait is elsajátította, a színkezelést, a jelenetfelépítést, vagy a táj és a tér koncepciójának beható vizsgálatát. El Grecónak Spanyolországban nyílt lehetősége kibontakoztatnia egy érett festő teljes alkotóképességét és eszköztárát. Első toledói megbízásai a nagyszabású és bonyolult kompozíciójú művek kivitelezésében szerzett rendkívüli képességről tanúskodnak.

El Greco az 1580-as évek elejére vitathatatlanul a toledói vallásos művészeti közeg meghatározó alakjává vált. Letelepedésétől 1614-ben bekövetkezett haláláig egy kisebb műhelyt vezetett, melyben a bonyolult kivitelezésű retablók (oltárfelépítmények) mellett vallási témájú képeket is festettek. A művész a kor kasztíliai vallásosságának leghatásosabb témáinak képi megjelenítéseit alkotta meg: a Szent Család-, a Keresztvivő Krisztus-, a Krisztus az Olajfák hegyén-, az Angyali üdvözlet- vagy a Krisztus a kereszten-jelenetekről számtalan ismétlés és replika készült a műhelyben. Szintén gyakoriak voltak a szenteket ima vagy eksztatikus látomás közben, félalakos és a nézőhöz közeli beállításban ábrázoló festmények, melyek intenzív kifejezőerejüknek köszönhetően nagymértékben előrevetítették a spanyol barokk esztétikáját. El Greco tudatában volt e művei kedvező fogadtatásának, és – minden bizonnyal a nagy itáliai mesterek (Raffaello, Tiziano, Michelangelo) példájára – rézmetszetek útján próbálta művészetét és hírnevét tágabb körben terjeszteni. Ez a fajta önreklámozás kétségkívül elősegítette legnépszerűbb kompozícióinak sikerét. El Grecónak köszönhető továbbá Toledóban egy olyan műfaj bevezetése, amely Spanyolországban a király környezetében és az udvarban született: ez a világi portré. A festő a velencei arcképfestészet eszközeit a spanyol ízléshez és igényekhez igazítva, élénk kifejezőerővel teli portrétípusokat alkotott, melyek a reneszánsz legjelentősebb arcképfestői közé emelték. A kiállítás El Greco végső alkotószakaszára koncentráló válogatással zárul. Utolsó korszakában egyre inkább műhelye jelentős közreműködésével dolgozott, ugyanakkor e periódusból származik néhány leginkább zavarbaejtő alkotása is, amelyek bizonyítják, hogy szüntelenül kereste az új kifejezésmódokat. Késői művein a tér és az alakok formai játékokká olvadnak össze, amivel évszázadokkal előre megelőlegezte a modern művészet megközelítésmódját.

A kiállítás különlegessége, hogy a krétai-spanyol mester életművéből csupán négy rajz maradt fenn, ezekből kettő, a Keresztelő Szent János és a Szent János evangélista című alkotások is megcsodálhatók a tárlaton.

A kiállítás kurátora dr. Leticia Ruiz Gómez, a spanyolországi Patrimonio Nacional Királyi Gyűjteményének igazgatója, a készülőben lévő új El Greco-életmű-katalógus szerzője.

A kiállítás kiemelt támogatója a CIB Bank és az MVM

Együttműködő partnerek: Danubius Hotels, Porsche Hungaria

Kiemelt látnivalók, érdekességek

Sírba tétel

Ez a kis méretű, drámai festmény valószínűleg már Rómában készült, ahova El Greco a velencei tartózkodását követően utazott. A görög mester ezzel a kompozícióval egyszerre tisztelgett az által nagyra becsült Tiziano és az őt versengésre sarkalló Michelangelo előtt. Az idős, szakállas Tiziano a háttérben tűnik fel, míg Krisztus alakja Michelangelo Bandini Piétàját idézi. El Greco 90 fokkal elforgatva ismételte meg Krisztus jellegzetesen „összetört” figuráját és beillesztette egy rendkívül összetett, mozgalmas kompozícióba.

Szent Gonzaga Alajos portréja

Az itáliai arisztokrata családból származó Gonzaga Alajos (1568–1591) fiatal korában Spanyolországban élt, és nagyon korán elkötelezte magát az egyházi hivatás mellett. El Greco akkor festhette róla ezt a portrét, amikor a spanyol udvarba is bejáratos ifjú ellátogatott a ferences rend nagygyűlésére Toledóba. A festmény a 20. században több magánkollekcióban megfordult, köztük Nemes Marcellében is.

Laokoón

Ez az El Greco életművében egyedülálló alkotás a görög mitológia egyik nevezetes témáját, a trójai pap, Laokoón és két fia halálát dolgozza fel. A legenda szerint Laokoón óva intette a trójaiakat a görögök által a városkapuk előtt hagyott hatalmas fából készült lótól. Figyelmeztetése azonban süket fülekre talált, sőt, az istenek bosszújaként két kígyó kúszott elő a tengerből, és először a két fiúval, utána az apjukkal is végeztek. A festő a képen Trója helyett Toledóba helyezi a történetet, abba a városba amelyet az élete végén több személyes hangvételű, kifejező ábrázoláson örökített meg.

El Greco

2022. október 28 - 2023. február 19.

Online jegyvásárlás

Kiállításaink közül ajánljuk