Földszint, Michelangelo-terem - 2019. május 23. – augusztus 4.
Az egyik legnevesebb francia impresszionista mester remekművével gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt című festményét több mint száztíz éve, 1907-ben a Nemzeti Szalonban már láthatta kiállításon a magyar közönség, ám akkor a múzeum nem tudta megvásárolni. Most, a kormány támogatásának köszönhetően Renoir remekműve visszatért Budapestre. A festményt egy kamarakiállításon mutatjuk be, a múzeum gyűjteményében őrzött, korábbi Renoir festmény és néhány más, a 20. század első felében a múzeum gyűjteményébe került modern francia műalkotás, így Gauguin, Cézanne, Boudin, Maurice Denis, Daubigny, Pissarro, és Puvis de Chavannes festményeinek társaságában.
1907-ben a Nemzeti Szalon három kiállításból álló nagyszabású sorozatot szervezett, amellyel a legújabb francia festészetet bemutató európai vándorkiállításokhoz kapcsolódott. A májusban megnyíló első tárlaton Paul Gauguin művei álltak előtérben. A júniustól látható második kiállítást az akkor mindössze néhány hónapja megnyílt Szépművészeti Múzeum vezetősége kezdeményezte. A tárlatról az állam öt festmény megvásárlását támogatta. Charles-François Daubigny, Eugène Boudin, Alfred Sisley és Camille Pissarro alkotásai mellett Paul Gauguin Téli tája azért érdemel külön említést, mert a festő neve csupán az előző évi nagy párizsi kiállítása során került be az európai köztudatba. (Sisley képét a múzeum később, Édouard Manet Hölgy legyezővel című remekművének megvásárlásakor, a vételár egy részének ellenértékeként Kurt Walter Bachstitz berlini műkereskedővel elcserélte). Decemberben a Modern francia nagymesterek tárlata címmel meghirdetett, az 1907-ben immáron harmadik budapesti francia festészeti kiállításon a Szépművészeti Múzeum már nem tudta újabb művekkel gazdagítani gyűjteményét. Pierre-Auguste Renoir tizenegy festménnyel szerepelt ezen a kiállításon, ezek között volt az összeállítás egyik fénypontja, a Fekvő női akt (a katalógusban Pihenő asszony címen), melyet most, több mint száztíz év múlva sikerült megvásárolni a Szépművészeti Múzeum számára.
A festményt 2019. augusztus 4-ig a Szépművészeti Múzeum kamarakiállításán, augusztus 8-tól a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán láthatja a nagyközönség.
A legünnepeltebb francia impresszionisták közé tartozó Pierre-Auguste Renoirt az életöröm festőjeként tartják számon. Derűs zsánerképein, tetszetős portréin át az emberi alakot avatta művészete középpontjává, az akt műfaja úgyszintén végigkísérte életművét. Csaknem életnagyságú, reprezentatív Fekvő női aktja tisztelgés a műfaj nagymesterei, mindenekelőtt Tiziano és Ingres előtt, ugyanakkor Renoir saját érzéki megközelítését is kiválóan illusztrálja. A frontális póz kiemeli a női test idomait, a csípővonal lágy hullámzását.
A festő rendkívüli finomsággal adta vissza a fehér bőr, a dús fekete haj selymes ragyogását, a rózsa és az arcpír üde színfoltját. Visszafogott ecsetkezelés, harmonikus színhasználat jellemzik a képet, mely a mester századfordulós, klasszicizáló időszakából való. Gabrielle Renard, a festő egyik kedvenc modellje jelenik meg a vásznon, aki számos kései remekművét ihlette.
Renoir kisebb-nagyobb módosításokkal három verzióban festette meg a kompozíciót, melyek közül ez az első. A későbbi változatokat a párizsi Musée d’Orsay és a Musée de l’Orangerie gyűjteményeiben őrzik. Renoir már érett, ünnepelt festőként az 1903-ban készült művet először az 1905-ös párizsi Őszi Szalonon állította ki, ahol az új generáció avantgárdjaival szemben ő képviselte az immár bevett, ám továbbra is megújulni képes modern hagyományt.
