En

Csarnokaink

Csarnokaink

A Szépművészeti Múzeum csarnokai

Nincs a szűrésnek megfelelő tartalom

A Szépművészeti Múzeum évtizedek óta zajló rekonstrukciójának legfontosabb tanulsága, hogy a 20. század elején emelt épület önmaga is különleges értéket képvisel. Az eredeti, elsősorban a múzeum nagy csarnokaiban testet öltő építészeti koncepció a 19. század végi történeti szemlélet lenyomata, mégis egyedülálló a hasonló korú európai múzeumépületek között.

A felújított Román Csarnokba 2018. áprilisába léphettek be először a látogatóink, 2022. június 1-étől pedig újra bejárhatják a múzeum összes, nagy reprezentatív terét. Ilyesmire utoljára az 1920-as évek második felében volt lehetőség.

A Hősök tere felől a múzeum elé érkezve egy széles lépcsős talapzaton álló, korinthoszi  oszlopos antik templom homlokzata fogadja a látogatókat. Az oszlopos előcsarnokon keresztül belépve a nagy fogadócsarnokba, onnan tovább pedig egyenesen az „épület szívébe” a Reneszánsz Udvarba jutunk. Ez a hatalmas reneszánsz palotákat idéző csarnok más úton is megközelíthető: az ókori görög építészet meghatározó stílusváltozatait bemutató  dór és ión szárnyon keresztül. Jelenleg ez a két épületszárny fogadja be az időszaki kiállításokat. Az épület alaprajzi elrendezése ezzel azt sugallja, hogy az antikvitás és a reneszánsz közvetlen kapcsolatban vannak egymással, egyenes úton juthatunk az egyiktől a másikig. Erre a fő tengelyre merőlegesen, a Reneszánsz Udvartól balra találjuk a középkori építészet nagy csarnokát, a Román Templomot, jobbra pedig a Barokk Csarnok impozáns terét. Ezen a tengelyen időrendben, balról jobbra, a középkortól a barokkig, az európai keresztény művészet nagy korszakain sétálhatunk végig.

Eredetileg a csarnokok nem csak az európai építészet, hanem a szobrászat történetén is végigvezették a látogatókat, ugyanis ezek a nagy méretű terek adtak helyet a múzeum szoborgyűjteményének és a gipszből készült szobormásolatoknak. Később azonban a másolatok jelentősége csökkent – egyre inkább az eredeti műtárgyak kerültek előtérbe – így a gipszöntvények egy részét a látogatóktól elzárt Román Csarnokba zsúfolták be. A hányatott sorsú gipszgyűjtemény végül a felújított komáromi Csillagerődben talált új otthonra 2020-ban.

A Szépművészeti Múzeum historizáló nagy csarnokai immár eredeti műtárgyakkal berendezve újra betöltik funkciójukat: lehetővé teszik, hogy megismerjük a 19. század végének művészetről vallott elképzeléseit és egyetemességre törekvő gondolkodásmódját, azt a szellemiséget, amely létrehozta  magát a múzeumot is.