En

A fáraó sírjának felfedezése – II. Amenhotep és kora

Online jegyvásárlás

A fáraó sírjának felfedezése – II. Amenhotep és kora

Földszint, időszaki kiállítótér - 2021. szeptember 17. – 2022. január 9.

A kiállítás II. Amenhotep ókori egyiptomi uralkodó korát és sírjának szenzációs felfedezését mutatja be. A tárlat fókuszában a fáraó Királyok völgyében megtalált sírkamrájának méretarányos rekonstrukciója áll. A sírkamra falait borító színpompás jelenetek a napisten és a túlvilágon újjászülető elhunyt uralkodó utazását elevenítik meg. A sírkamra körül a látogató az eredeti ásatási dokumentáció segítségével átélheti a szenzációs régészeti felfedezés legizgalmasabb pillanatait, és végül beléphet II. Amenhotep lenyűgöző sírkamrájának életnagyságú, valósághű másába.

Amenhotep és kora

Amenhotep a Kr. e. 15. század utolsó évtizedeiben, nagyjából 3400 évvel ezelőtt uralkodott. Apjának, a legendás III. Thotmesz fáraónak a kor mércéjével mérve hihetetlen hatalom összpontosult a kezében: sikeres hódításai nyomán Egyiptom politikai befolyása és kereskedelmi fennhatósága Núbiától az Eufráteszig terjedt. II. Amenhotep jól kormányozta az apjától örökölt hatalmas birodalmat, stabil és hosszú távon békés időszakot teremtett Egyiptomban. Uralkodásának idején a legtöbb fontos hivatali és udvari pozíciót a király személyéhez közel álló emberek birtokolták. Az uralkodó híres volt jó fizikai kondíciójáról: íjászatban, evezésben, futásban és lovaglásban kiemelkedő eredményeket ért el. Sportteljesítményeiről és a lovak iránti szeretetéről több korabeli szöveg megemlékezik.

Egy királysír felfedezése

Amenhotepet Thébában, a Nílus nyugati partján fekvő királyi temető, a Királyok völgye egyik sziklába vájt sírjába temették el. A sírt Victor Loret francia egyiptológus találta meg és tárta fel 1898-ban. A sír felfedezésének története jól rekonstruálható a Loret által készített ásatási naplókból, fotókból és rajzokból, amelyeket a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének tudományos archívumában őriznek. A sír felfedezése önmagában is szenzációt jelentett, mivel – a többi thébai királysírtól eltérő módon – az uralkodó mumifikált testére a sírkamrában, a neki készített szarkofágban bukkantak rá. Megtalálták ezen kívül az eredeti királyi sírmelléklet (pl. istenszobrok, feliratos edények, amulettek) több darabját is.
Még ennél is nagyobb szenzáció volt, amikor a sírkamrához csatlakozó egyik mellékkamrában további kilenc újbirodalmi fáraó – II. Amenhotep elődei és utódai – koporsókba helyezett múmiáira bukkantak. Ezzel bebizonyosodott, hogy II. Amenhotep sírját a Kr. e. 1. évezred elején királyi rejteksírként használták, hogy a haláluk után istenként tisztelt uralkodók testét megvédjék a sírrablóktól.

A kiállítás és a katalógus

A tárlat első változatát 2017-ben mutatták be a milánói MUDEC-ben, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének szakmai irányítása alatt. A budapesti kiállítás a milánóihoz hasonló koncepció mentén, de teljesen új műtárgyrepertoárral mutatja be az ókori egyiptomi uralkodó korát és sírjának szenzációs felfedezését. A kiállításon látható műtárgyak többek között a londoni British Museumból, a bécsi Kunsthistorisches Museumból, a brüsszeli Musées royaux d’Art et d’Histoire-ből, a firenzei Museo Egizióból, a hannoveri Museum August Kestnerből és a koppenhágai Ny Carslberg Glyptotekből érkeztek a kiállításra. A kiállításhoz magyar-angol nyelvű katalógus készült, amelyben a nemzetközi egyiptológia jelentős kutatói mutatják be II. Amenhotep korát, valamint a királysír felfedezésének történetét.

A budapesti kiállítás kurátorai: Patrizia Piacentini, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének vezetője és professzora, Christian Orsenigo, a Museo Civico di Crema e del Cremasco Egyiptomi részlegének kurátora és Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének vezetője.

Belépők a helyszínen is vásárolhatók.

Kiemelt látnivalók, érdekességek

Taweret istennő üvegszobrocskájának töredéke

Taweret szobrocskájának töredéke a korai üvegművesség páratlan mesterműve. Egyiptomban és a világon is elsőként II. Amenhotep idején készítettek üvegből szobrot, a hannoveri szobrocska pedig az első isteni képmás lehet, amely ebből az anyagból készült. A kis tárgy egy, a hátsó lábain álló vemhes vízilovat ábrázol. A vízilovat oroszlánfejjel ábrázolták, a füle azonban vízilófül, kitátott szájából pedig krokodilfogak bukkannak elő. A kis figurának ilyen módon már a feje is három állat külső jegyeit kombinálja, ez az ábrázolási mód teljesen egyedülálló, egyetlen párhuzama sem ismert.

A királyi sírkamra rekonstrukciója

A királyi sírkamra rekonstrukciós megépítésének fő célja az volt, hogy a látogatók átérezzék, hogy milyen érzés lehetett elsőként belépni a fáraó örök lakhelyére. A rekonstruált térben a látogatók először a fáraó szarkofágját pillantják meg, majd a terem hat oszlopának ábrázolásait, amelyeken Ozirisz, majd Anubisz isten, végül pedig Hathor istennő köszönti az uralkodót a túlvilágon. A sírkamra falán a korabeli halotti szöveggyűjtemény, az Amduat hatalmas nyitott papirusztekercsként elevenedik meg, és meséli el a napistennek az éjszaka tizenkét órájában tett túlvilági utazását.

Szenhotep Halottak Könyve-papirusza

A Halottak Könyve-papiruszok III. Amenhotep korától váltak az elit temetkezések állandó sírmellékletévé. A szöveggyűjtemény mintegy 200 különálló szöveget tartalmaz: többek között istenekhez szóló himnuszokat és imákat, mágikusan védelmező formulákat és a túlvilág ismeretét bizonyító mondatokat. Az egyiptomiak „a napvilágra való kijövetel mondásai” összefoglaló néven is emlegették a gyűjteményt. A megnevezés arra utal, hogy a mágikus szövegek lehetővé tették a halott számára a túlvilágról való szabad kilépést és az oda való szabad visszatérést, ami az újbirodalmi túlvilág-elképzelések egyik központi gondolata volt.

A fáraó sírjának felfedezése – II. Amenhotep és kora

2021. szeptember 17. – 2022. január 9.

Online jegyvásárlás

Kiállításaink közül ajánljuk