En

Parabélyeg. A művészbélyeg négy évtizede a fluxustól az internetig

- 2007. március 23. - június 24.

1987-ben a Szépművészeti Múzeum adott otthont annak a nagy sikerű Bélyegképek című kiállításnak, amely a Galántai György által létrehozott Artpool Archívum egyedülálló, többezer darabos nemzetközi művészbélyeg gyűjteményére épült. Az eseményt azóta a nemzetközi szakirodalom a művészbélyeg-műfaj első múzeumi bemutatójaként tartja számon. A kiállítás húszéves jubileumának közeledtével időszerűnek tűnt újból gazdag ízelítőt nyújtani ebből az izgalmas, elsősorban grafikai műtárgyegyüttesből.

A tárlat az összesen ezerkétszáz művésztől mintegy tízezer bélyeglapot őrző, s ennélfogva az elmúlt időszakban feltehetően a világon a műfaj legteljesebb és legreprezentatívabb gyűjteményévé vált Artpool Művészetkutató Központ által 1994 óta Művészbélyeg Múzeum néven működtetett archívumára és részben a műfaj legfontosabb képviselőinek személyes felkérésére alapozva, Galántai György rendezésében huszonöt ország kétszázötven művészétől származó mintegy félezer művészbélyeg-lapot mutat be.

A ma már általánosan elfogadott, Peter Franktól származó definíció szerint művészbélyegnek tekinthető mindaz, ami a filatéliai jellemzők (perforáció, névérték, ragaszthatóság, postai borítékra rögzítés, stb.) bármelyikével rendelkezik. A filatelisták a nem postai célra használt, úgynevezett para-bélyegek közé sorolják az okmány-, propaganda- és jótékonysági bélyeg, valamint az ilyen formájú zárjegy mellett a művészbélyegeket is.

A művészbélyeg, mint műfaj a kapcsolatművészet talán legkötöttebb, ugyanakkor leginkább enigmatikus, heraldikai tömörségű, jelszerű formája. A műfaj művészi elismertségéért intenzív szervező munkájával küzdő, gyűjteményét 1989-ben az Artpoolnak adományozó Michael Bidner nevéhez fűződik az artistamp szó megalkotása. Bidner az általa kitalált megnevezést olyan bélyegekre alkalmazta, amelyet művész (vagy művészcsoport) készít, művészi szándékkal a mail art kontextusában. A művészbélyeg-készítés (és egyáltalán a mail art) nagyfokú elterjedése az egyszerű, gyors, olcsó, mindenki számára könnyen elérhető elektrosztatikus sokszorosító eszközök használata révén megnövekedett kommunikációs igénnyel magyarázható. Az új sokszorosító eszközök új korszakot nyitottak a levelezésben, mely a robbanásszerűen fejlődő, egyre olcsóbb, tömegesen használt technológiai eszközök és a hagyományos “csigaposta” megdrágulásával következett be. A 21. század küldeményművésze elektronikusan létrehozott levél- vagy bélyegmunkáját elektronikus postán küldi el, amit a címzett nyomtat ki. Ezzel eltűnik az eredeti és másolat közötti különbség és az érték tárgya – az anyag, a matéria helyett – az információ lesz.

A budapesti Szépművészeti Múzeumban megrendezésre kerülő kiállítás – amely a művészbélyeg történetét bemutató dokumentációs résszel is kiegészül majd – az Artpool tíz éves rendszerező munkájának köszönhetően, a művészbélyegtörténet meghatározó darabjai mellett, nemcsak az 1987 és 2007 között készült bélyegképeket mutatja majd be, hanem – virtuálisan, az interneten – a már ismert, húsz évvel ezelőtti kiállítás teljes anyagát is: a múzeumi séta így akár a múzeumban állva, akár otthon a számítógép előtt ülve is kezdhető, avagy folytatható.

Online kiállítás az Artpool honlapján »

Kiállításaink közül ajánljuk