En

Európai művészet 1600-1700

Online jegyvásárlás

Európai művészet 1600-1700

A Régi Képtár frissen felújított Városligeti-szárnyában megnyíló új állandó kiállítás az Európai művészet 1250-1600 című tárlat szerves folytatásaként az 1600 és 1700 közötti évszázadnak, azaz a barokk művészet ad otthont. Ezzel a kiállítási egységgel együtt a látogatók immár öt évszázad európai művészeti irányzatairól és legfontosabb alkotóiról kaphatnak átfogó képet, a korai gótikától a barokk művészetig.

A tizenegy teremben és tizenhat kabinetben kiállított, több mint háromszáz festményből álló válogatásban a 17. század szinte minden műfaja, iskolája és stílusirányzata képviselteti magát. A kiállítás integrálja a korábban külön egységként bemutatott holland gyűjteményt, aminek köszönhetően nem csak a korszakról nyújtott áttekintést sikerült teljessé tenni, hanem bizonyos művészettörténeti összefüggések megismerésére is lehetősége nyílik a látogatóknak.

A barokk stílus elnevezésének eredete máig vitatott: a barocco kifejezés talán abból a portugál szóból ered, amely szabálytalan alakú gyöngyszemet jelent. Eleinte kifejezetten rosszalló értelemben használták mindarra, ami a klasszicista formarend felől nézve szabálytalannak, bizarrnak vagy mértéktelennek tűnt. Csak a 19. század végén vált általánossá a barokk művészet a reneszánsztól és a klasszicizmustól lényegileg eltérő, önálló stílusként való elismerése.

A század első negyedét a manierista iskolázottságú, de a barokk művészet felé továbblépő, illetve a manierizmussal tudatosan, programszerűen szakító mesterek: Annibale Carracci és Caravaggio művészete határozta meg. A festészet történetének legradikálisabb fordulatát hozó Caravaggiónak közvetlen tanítványai ugyan nem voltak, követői viszont annál inkább. Műveiből inspirálódtak a Rómában megfordult flamand, holland, francia és spanyol festők is, akik révén a caravaggizmus nemzetközi irányzattá vált. A II. teremben ezeket a Caravaggio művészetét különféle módon és mértékben tükröző műveket mutatjuk be. A szomszédos teremben nagyszerű alkotások reprezentálják a flamand festészet Peter Paul Rubens, Anthonis van Dyck és Jacob Jordaens nevével fémjelzett aranykorát, a következő teremben pedig Rembrandt munkatársainak és tanítványainak festményei képviselik a holland arany évszázad művészetét.

A következő termekben az olasz, francia és német területek érett barokk festészetének sokszínűségével ismerkedhet meg a látogató. A teremsor központi, legnagyobb kiállítóterében, és három kabinetben kapott helyet a világhírű spanyol gyűjtemény. Murillo hatalmas oltárképei mellett, a tenebrismo stílusirányzatát képviselő Zurbarán művei, az udvari portréfestészet sokak számára kedves fő műve, Margarita Teresa infánsnő portréja, és a spanyol festészetben népszerű Szeplőtelen Szűz ábrázolások is itt kaptak helyet.

Két nagy teremben és a hozzájuk csatlakozó hat kabinetben a 17. századra önállóvá vált új műfajok: a zsáner-, a csendélet- és a tájképfestészet legfontosabb típusait képviselő remekművekben gyönyörködhetnek a látogatók. A utolsó terem a korszak holland és flamand portréfestészetére fókuszál, míg az utolsó két kabinet a Régi Képtár számban legkisebb gyűjteményi egységét, a 17-18. századi brit festészeti kollekciót mutatja be.

A korai szárnyhoz hasonlóan a barokk anyag is szobrokkal és iparművészeti tárgyakkal egészül ki, amelyek által a látogató nem csak művészet-, hanem sok esetben kultúrtörténeti összefüggéseket is megismerhet. A kiállításon való eligazodást teremszövegek, és tárgymagyarázatok segítik.

Kiemelt látnivalók, érdekességek

William Larkin: Ismeretlen hölgy portréja

William Larkin portréinak megrendelői I. Jakab angol király udvarából és a vidéki nemesség tagjai közül kerültek ki. Az itt látható modell gazdagon díszített, mélyen dekoltált ruhája a pompás csipkegallérral a Jakab-kor előkelő hölgyeinek jellegzetes viselete volt. Larkin portréstílusa az Erzsébet-kor festészeti hagyományában gyökerezik: alakjai erősen idealizált arcvonásokkal, aprólékosan kidolgozott öltözékben jelennek meg, melynek dekoratív részletei hangsúlyos szerepet kapnak a képen.

Simon Vouet: Férfi kutyával

A francia barokk festészet meghatározó mestere, Simon Vouet pályáját portrémegbízásokkal kezdte a konstantinápolyi francia követ mellett. Az 1610-es éveket Rómában töltötte, ahol a nem sokkal korábban meghalt Caravaggio művészetének hatása alá került. Ebben az időszakban készített képmásait tökéletes realizmus és mesteri fény-árnyék használat jellemzi. Az 1620-as évek elején Genovában találkozott az északról érkezett festők, köztük Anthonis van Dyck statikusabb beállítású nemesi portréival. A festményen látható fiatal férfi személyét eddig nem sikerült azonosítani. A semleges háttér előtt, az uralkodói képmásokon megfigyelhető kézmozdulattal ábrázolt modell gazdagon részletezett fegyverzete és viselete alapján katonaembert sejtet.

Európai művészet 1600-1700

Online jegyvásárlás

Kiállításaink közül ajánljuk