En

A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet

Földszint, időszaki kiállítótér - 2019. április 6. – június 30.

Magyarországon első alkalommal találkozhat Michelangelo remekműveivel a közönség a Szépművészeti Múzeum április 6-án nyíló kiállításán. A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet című tárlat a reneszánsz mester és kortársai nyolcvan művét mutatja be. Michelangelo harminc, a világ legrangosabb gyűjteményeiből, többek között a londoni British Museumból, a firenzei Uffiziből és a Casa Buonarrotiból, a párizsi Louvre-ból, a bécsi Albertinából és a haarlemi Teylers Museumból kölcsönzött alaktanulmánya érkezett ide. A budapesti kiállításon látható először az a rajz, amelyet nemrégiben fedeztek fel egy külföldi magángyűjteményben s a tizenéves Michelangelo legkorábbi ismert rajzaként azonosítottak.

„Michelangelo alighanem azért jött a világra, mert Isten példát akart mutatni általa a művészeknek” – írta kortársa és barátja, Giorgio Vasari, akinek köszönhetően a mester nevével elválaszthatatlanul összeforrt az „isteni” jelző. Vasari tolla nyomán született meg a heroikus, emberfeletti teljesítményekre képes géniusz legendája. Bár egyre világosabban látjuk a művésznek a Michelangelo-mítosz mögött felsejlő valódi alakját is, Vasari szavai ma sem csengenek üresen, hiszen kivételesen hosszú pályája során művészek generációira volt hatással. Míg a hírnevét megalapozó legendás művei, a Szent Péter-bazilika Pietà, a Sixtus-kápolna mennyezetképei és az Utolsó ítélet csak helyben, Firenzében és Rómában tanulmányozhatók, bemutathatjuk viszont az ezekhez szánt rajzait.

A reneszánsz művészeket elsősorban az emberi test ábrázolása érdekelte; Michelangelo művészetének középpontjában a férfiakt állt. A Sixtus-kápolna boltozatán megfestett erőtől duzzadó, dinamikus pózokban megragadott aktjai generációk számára jelentettek inspirációs forrást. Michelangelo egyedülállóan hosszú, több mint hét évtizedes pályája során az őt körülvevő világ és a művészet is folyamatos változott. Ezért a rajzművészetét a 15–16. század állandóan átalakuló művészeti közegébe a legtehetségesebb kortársai és riválisai, mások mellett Leonardo da Vinci, Raffaello, Luca Signorelli, Jacopo Pontormo, Agnolo Bronzino, Francesco Salviati és Rosso Fiorentino remekműveivel együtt követjük nyomon. A mester virtuóz rajztudásán túl így arról is képet adhatunk, milyen sokféleképpen épültek be Michelangelo újításai a korszak művészetébe. De azt az ellentmondásoktól sem mentes viszonyt is érzékeltethetjük, mellyel számos pályatársa Michelangelo életművéhez viszonyult.

A kiállított művek szisztematikus, szigorú időrendet követő áttekintése helyett igyekeztünk teret engedni a szabadabb, gyakran a puszta vizuális párhuzamok által inspirált asszociációknak. A végeredmény így egy olyan kötetlen összeállítás lett, mely anélkül vet fel kérdéseket, hogy azokat maradéktalanul meg akarná válaszolni, miközben igyekszik meghagyni a látogatónak a felfedezés örömét.

A kiállításhoz angol és magyar nyelven egyaránt megjelenő, gazdagon illusztrált katalógus is készült, mely Michelangelót a 15–16. század sokoldalú művészeti közegében mutatja be.

A kiállítótérben és a honlapon is elérhető a Michelangelo a Sixtus-kápolnában című alkalmazás, amely a kiállításban szereplő, a Sixtus-kápolna freskóihoz készült vázlatok és az eredeti alkotások összehasonlítására kínál lehetőséget.

Az alábbi oldalon a kiállításhoz kapcsolódó videós tartalmakat gyűjtöttük össze, amelyekből megismerhetik a tárlat kulisszatitkait.

A kiállítás kurátora és a katalógus szerzője: Kárpáti Zoltán, a Szépművészeti Múzeum munkatársa.

A kiállítás főtámogatója az UniCredit Bank Hungary Zrt.
A tárlat együttműködő partnerei: Volkswagen és a The Ritz-Carlton Budapest

 

Istent sem mutatja meg egy kecses
testnél jobban semmi; s lelkem azért száll
felé, mert benne kegye tükröződik.

Michelangelo verse Rónay György fordításában

Kiemelt látnivalók, érdekességek

Antonio Pollaiuolo: Meztelen férfiak csatája

A rézmetszés a 15. században még újdonságnak számított Itáliában, és Pollaiuolót megelőzően ekkora méretben senki sem készített rézmetszetet. Technikai virtuozitásán túl a mester elsősorban mégis az aktrajzolás terén szerzett jártasságát akarta bizonyítani. A mozgalmas csatajelenet egymás mellett felsorakoztatott szereplői azonban nem élő modellek utáni tanulmányok. A rézmetszet tíz különféle nézetből ábrázolt alakját egy kis méretű, mozgatható végtagokkal rendelkező viaszmodell után rajzolta.

Battista Franco: Nappal

A Medici-kápolna befejezetlen szobrait rajzoló művészek között ott volt a velencei Battista Franco is, aki előzőleg Rómában már lemásolta Michelangelo összes hozzáférhető művét. A Nappalt több különböző nézetből is megörökítette rajzain, talán a kápolna padlóján heverő, az arcát a vállával eltakaró férfialaknak kereste az ideális nézetét. Az aprólékosan modellált rajzok készítésekor Francónak valószínűleg egy metszetsorozat terve járhatott a fejében.

Bartolommeo Passarotti: A perzsiai Szibilla

A bolognai festő, Bartolommeo Passarotti virtuóz rajztudásáról már a kortársai is a legnagyobb megbecsülés hangján emlékeztek meg. A Sixtus-kápolna mennyezetképének perzsiai Szibilláját megörökítő, széles hegyű nádtollal felvázolt budapesti lapja Michelangelo korai tollrajzait idézi. Ezért nem meglepő, hogy Passarotti számos rajzát sokáig Michelangelo műveinek gondolták.

Kiállításaink közül ajánljuk