En

Könyvtár

Könyvtár

A könyvtár egyidős a múzeummal, és a kezdetektől tervszerűen gyűjti a művészettörténet hazai és nemzetközi szakirodalmát. Értelemszerűen előnyt élveznek azok a területek, amelyek kapcsolódnak a múzeum gyűjteményeihez: az európai festészet, szobrászat és grafika története, az ókortudomány, az egyiptológia. A könyvtárban népszerűsítő munkák éppúgy megtalálhatók, mint alapvető kézikönyvek és a legújabb tudományos szakmunkák szerte a nagyvilágból. Negyedmilliós állományával a könyvtár nemzetközi összehasonlításban is nagynak számít, Magyarországon pedig gyűjtőkörében a legteljesebb.

Amikor a magyar állam 1871-ben megvásárolta az Esterházy-gyűjteményt – amelyből az Országos Képtár, majd utóbb a Szépművészeti Múzeum lett – nem csak festményekre, szobrokra és grafikákra tett szert, hanem egy kicsi, de gondosan válogatott szakkönyvtárra is. Könyvekre ugyanis már az Esterházy-gyűjtemény kezelőinek is szükségük volt, hogy meghatározhassák az egyes alkotásokat, hogy katalogizálják a gyűjteményt, és hogy el tudják mondani másoknak is, mi teszi érdekessé és értékessé azokat a tárgyakat, amelyeket őriznek. Ez a 305 kötet máig hiánytalanul megvan, és ez a magja annak a mára már kb. 2000 kötetes kollekciónak, amellyel a könyvtár 1850 előtti művészeti kiadványokból rendelkezik.

Miután az Esterházy-gyűjtemény köztulajdonba került, természetesen nem csak a műgyűjtemény gyarapodott adományokkal és vásárlásokkal, hanem a feldolgozását segíteni hivatott szakkönyvtár is. A megalakulóban lévő Szépművészeti Múzeum képviselői nem csak műkereskedőket látogattak végig szerte Európában, hanem könyvkereskedőket is. Mire a múzeum 1906-ban megnyitotta kapuit, a szakkönyvtár már 5500 kötetet számlált. Ebben a számottevő növekményben szerepet játszott az is, hogy a művészettörténet ekkortájt vált egyetemen is oktatott tudománnyá, így a 19. század legvégén ugrásszerűen megnőtt azoknak a modern értelemben is tudományosnak tekinthető publikációknak a száma, amelyek az újonnan közölt tárgy- és forrásanyag révén máig alapmunkának számítanak. Különös érdekessége ennek a korszaknak, hogy a múzeum vezetői nem mondtak le a múzeum számára megszerezhetetlen remekművekről sem: szobrok esetében 1:1 arányú plasztikai másolatot készíttettek róluk, festmények esetében pedig olyan csúcstechnológiás nagyméretű reprodukciókat vásároltak, amelyek „reálfólió” méretű (100 cm körüli) kötetei és mappái a könyvtár látványos, bár sérülékeny kuriózumai.

Mivel a Szépművészeti Múzeum a maga túlnyomórészt külföldi képzőművészeti anyagával egyedülálló az országban, a múzeum számára mindig nagyon fontos volt a könyvtára, hisz jó esély volt rá, hogy ami itt nincs meg, azért legalább Bécsig vagy Münchenig kell utazni. Ezért a múzeum az elmúlt száz évben igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy a könyvtár továbbra is lehetővé tegye a múzeumi gyűjtemény és az európai képzőművészet itthoni kutatását. Az állomány gyarapodását az idővonal szemlélteti. És bár a könyvtár elsődleges feladata mindig is az volt, hogy a múzeumi munkát segítse, olvasóterme mindig nyitva állt az érdeklődők előtt, már jóval azelőtt is, hogy 2006-ban hivatalosan is nyilvános könyvtárrá vált.

Munkatársaink

Berecz Barbara

könyvtáros

szerzeményezés és katalogizálás (folyóiratok)

Dombrovszky Ninette

muzeológus

olvasószolgálat

Gálos-Horvát Cecilia

könyvtárvezető-helyettes

szerzeményezés

Kiss Beáta

muzeológus

nemzetközi csere

Kiss Katalin

könyvtáros

katalogizálás

Major Péter

ügyviteli alkalmazott

Medgyesi Krisztina

könyvtáros

katalogizálás

Mészáros Dávid

könyvtáros

olvasószolgálat

Nagyajtai Andor

könyvtáros

olvasószolgálat és raktári rend

Papp Szilárd

muzeológus

szerzeményezés és szakrend

Popovics István

olvasószolgálat, raktáros

Sipos Kálmán

muzeológus

olvasószolgálat

Steiner Judit

muzeológus

szerzeményezés és online katalógusok

Ujvári Péter

könyvtárvezető

szerzeményezés

Víz Judit

restaurátor

könyvrestaurálás