SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM

Az 1800 utáni Gyűjteményről

19. századi művészet

A Magyar Nemzeti Galériában 2013. június 28-án nyílik a MONET, GAUGUIN, SZINYEI MERSE, RIPPL-RÓNAI Impresszionista és posztimpresszionista remekművek a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeiből című nagyszabású tárlat, amely az idei év egyik kiállítási szenzációjának ígérkezik. A jeruzsálemi Izrael Múzeum impresszionista és posztimpresszionista remekműveiből válogatott anyag a hazai mesterek munkáival, valamint a Szépművészeti Múzeum modern francia festészeti anyagának legjavával egészül ki. A Szépművészeti Múzeum legkeresettebbek közé tartozó tíz alkotásának (például Monet, Boudin, Gauguin, Bonnard, Denis festményeinek) kölcsönként szerepeltetése alkalmat kínál arra, hogy az állandó kiállításról lekerülő képeket olyanokkal pótoljuk, amelyek korábban méltatlanul kevesebb szerepet kaphattak.

Az új összeállításban – a modern francia művészet Várban látható reprezentatív anyagával egyidejűleg – Európa egyéb területeinek párhuzamos irányzatai a korábbinál szélesebb spektrumban kerülnek közönség elé. A múzeum első emeleti állandó kiállításának kabinetsorában a kölcsönzések ellenére is végig követhető a francia festészet 19. századi megújulásának a folyamata Delacroix-tól Toulouse-Lautrecig. Egy-egy külön kabinetben két olyan, ősidőktől a múzeum birtokában lévő sorozat kerül a közönség elé, amely eddig nem volt folyamatosan látható: Josef Danhauser 1820-as években készült történelmi festménysorozata, amely Pyrker János László Habsburg Rudolf című hőseposzához készült, valamint a dán szobrász, Bertel Thorvaldsen gipszreliefjei.

A két nagyteremben kaptak helyet a század végének naturalizmusból kinövő, a szimbolizmus és szecesszió nemzetközi örvényébe tartozó alkotásai, amelyek közül többet ez alkalomból restauráltak. A 20. századi modernizmusnak Európa-szerte utat törő művészeti irányokat a kontinens különböző országából származó alkotók képviselik a kiállításon (pl. Arnold Böcklin, Giovanni Segantini, Franz von Stuck, Fritz von Uhde, Fernand Khnopff, Ignacio Zuloaga, Ivan Meštrović). Nagyobb válogatással vannak jelen az egyik fontos művészeti központtá emelkedő Skandinávia sikeres festőinek különös hangulatú és festői világú képei (Anders Zorn, Viggo Johansen, Pekka Halonen, Axeli Gallén-Kallela stb.). A művek túlnyomó része a megszületésüket követő néhány évben került az 1906-ban megnyíló Szépművészeti Múzeum birtokába. A korabeli szerzeményezések átgondoltságáról és a döntéshozók áldozatkészségéről tesz bizonyságot, hogy a kor nemzetközi művészetéről ilyen átfogó képet tudunk ma adni. A kiállításon Európa szinte valamennyi országát olyan művészek képviselik, akiket a mai megítélés is a kor kiemelkedő helyi reprezentánsainak tekint.

A kiállítás kurátora: Tóth Ferenc

20. századi és kortárs gyűjtemény
Majovszky - termek

A steril „white cube”-bá alakított Majovszky-termekben a Szépművészeti Múzeum huszadik századi és kortárs gyűjteményének kiemelkedő darabjait – többek között Joseph Beuys, Michaelangelo Pistoletto, Hantai Simon, Eduardo Chillida, Hermann Nitsch, Antoni Tàpies, Magdalena Abakanowicz, Lakner László, Josef Albers, Günther Uecker, Victor Vasarely, Anthony Caro, Erró és Erwin Wurm alkotásait – mutatjuk be. A múzeum gyűjteményéből származó műveket jelentős magángyűjtők, művészek és alapítványok nagy értékű letétjei egészítik ki. Ugyan a rendelkezésre álló műtárgyállomány szórványos mivoltából adódóan nincs mód átfogó, a teljesség igényére törekvő narratíva felvázolására, ami persze a „nagy elbeszélések” utáni korszakban amúgy is reménytelen vállalkozásnak tűnik, minden teremben bemutatunk egy-egy tendenciát, motivikus vagy stiláris összefüggést. Az első, módszertani bevezetőnek is tekinthető teremben főképp konceptuális indíttatású, intézménykritikai szemléletű művek segítségével reflektálunk az avantgárd és a festészeti tradíció viszonyára, illetve a műalkotás ontológiai státusának megváltozására.

Ez a muzeológiai önreflexióra is késztető problémafelvetés rendszeresen visszatér az 1800 utáni Gyűjtemény által szervezett időszaki kiállításokon, így a tizenkilencedik századi gyűjtemény és a Régi Képtár találkozásánál található, s ekként emblematikus jelentőségű kabinetekben rendezett kamara-kiállítás sorozat tárlatain vagy az utóbbi évek kiállítási programját szintetizáló nagy Cézanne-kiállításon is. A következő termekben rugalmasan kezelt történeti-stiláris rendszerben megjelennek a századelő avantgárd tendenciáinak, az informelnek, az akcionizmusnak, a kinetikus művészetnek, az op-artnak, illetve a pop-artnak a múzeumban található jelentős példái. A kiállításon – a teremsor névadója, a múzeum gyűjteményéhez is hozzájáruló nagy gyűjtő, Majovszky Pál szellemiségét is követve – külföldi alkotókat és olyan magyar származású, emigráns művészeket mutatunk be, akik a nemzetközi művészettörténeti diskurzus részei. A kiállítás egységei – szándékaink szerint – komplex összefüggésrendszereket bemutató „értelmező terekként” működhetnek, melyekben a művek egymás kontextusában újabb jelentésrétegekkel gazdagodnak. A válogatás mikéntje, a letétek integrálásának módja a múzeum hosszabb távú gyűjteménygyarapításai elképzeléseit is tükrözi. A Szépművészeti Múzeum újranyíló huszadik századi és kortárs állandó kiállítása kapcsán megfogalmazható a kérdés, miként határozható meg napjainkban a gyűjtemény ezen szegmensének nemzetközi pozíciója, s milyen perspektívái lehetnek az ún. „artworld”-ben.

A mélyföldszinten látható 20. századi és kortárs állandó tárlat, bár kisebb mértékben, mint a 19. századi, de némileg átrendezve fogadja a nagyközönséget. Itt a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapnak Victor Vasarely adományai, továbbá olyan művészek alkotásai is megjelennek, mint Marc Chagall, Corneille, Le Corbusier, Robert Rauschenberg, Timm Ulrichs. Mostantól szintén látható Renato Guttuso Földfoglalás Szicíliában című főműve, Joseph Beuys a közvetlen demokrácia lehetőségeit vizsgáló híres zacskó-objektje, illetve Antoni Tàpies lávakőből készült különleges plasztikája is.

Tájékoztatjuk a látogatókat, hogy Oskar Kokschka Veronika kendője című festménye és a Der Sturm folyóirat számára készített plakátterve jelenleg a Schiele és kora című időszaki kiállításon tekinthető meg.

Kurátor: Fehér Dávid és Orosz Márton