En

Ókori Egyiptom

Online jegyvásárlás

Ókori Egyiptom

A Szépművészeti Múzeum megújult egyiptomi állandó kiállítása a korábbinál nagyobb területen, számos új tárggyal és témával kiegészülve várja a látogatókat. Az új koncepció három nagy tematikus egységre bontva mutatja be az ókori Egyiptom világát: Templom – Istenek; Nílus-völgy – Emberek; Sírkamra – Halottak. Az új kiállítás látványosan, interaktív eszközök bevonásával, a látogatók számára jól érthetően és tudományosan is helytálló módon tárgyalja a korszakkal kapcsolatos legfontosabb ismereteket. A kiállításhoz tartozik egy „Egyiptomi titkok kamrája” is, ebben a felfedezőszobában számos további izgalmas információ várja az érdeklődőket.

A Szépművészeti Múzeum első, 1939-ben megnyílt egyiptomi állandó kiállítása óta három alkalommal, 1972-ben, 1996-ban és legutóbb 2013-ban újult meg az egyiptomi tárlat. Az Egyiptomi Gyűjtemény mostani legújabb, több mint félezer műtárgyat bemutató újrarendezett állandó kiállítása nem kronológiai sorrendben, hanem tematikus egységekre bontva mutatja be a Gyűjtemény legfontosabb műtárgyait.

Az egyiptomi világnézetben megjelenő három alapvető csoport, az emberek, az istenek és a halottak szféráinak bemutatása mellett a kiállítás hangsúlyozott figyelmet szentel a három szféra közötti kommunikáció változatos lehetőségeinek bemutatására is. A különböző terek falszínei összhangban vannak a bemutatott tematikával és az ókori egyiptomi színszimbolikával is. Az istenek és emberek világának kékje az égbolt és a Nílus színére utal. Az emberek világából a halottak birodalmába vezető termek falai homokszínűek, mivel az egyiptomiak elképzelése szerint a két szféra közötti átmenet helyszíne a Nílus völgyét határoló sivatag volt. A halottak birodalma óarany árnyalatot kapott, utalva egy másik óegyiptomi elképzelésre, miszerint a túlvilágon újjászületett halottak arany színben ragyogó isteni lénnyé váltak.

A főbejáraton keresztül a látogató az egyiptomi templomok világába léphet be. Megismerkedhet az ókori egyiptomi teremtés-elképzelésekkel, a templomi rituálék eszközeivel és a templomok udvaraiban elhelyezett, előkelő embereket ábrázoló szobrokkal. Egy interaktív eszköz segítségével bárki megszólaltathatja a szisztrum nevű egyiptomi csörgőhangszert. A terem legtávolabbi részében a templomok szentélyeinek titokzatos, elzárt világa elevenedik meg.

A kiállítás második részében a Nílus-völgy mindennapi életének eszközeit mutatjuk be a Kr. e. 4. évezredtől egészen a koraközépkori kopt keresztény korszakig. A látogató itt többek között megismerkedhet az ókori egyiptomi írásfajtákkal és mágikus praktikákkal: az egyiptomi hieroglifák és védelmező amulettek világáról egy-egy interaktív eszköz segítségével tudhat meg még többet.

A harmadik és negyedik teremben a múmiák mellett azok az egyiptomi sírkamrában elhelyezett sírmellékletek láthatóak, amelyeknek segítségével az egyiptomiak hite szerint mindenki legyőzhette a túlvilági utazás nehézségeit és újjászületett isteni lényként élhetett a halottak birodalmában.

Az új egyiptomi kiállításhoz kapcsolódik egy felfedezőszoba is, ahol mind a gyerekek, mind a felnőttek számos további érdekességet tudhatnak meg az egyiptomi szobrászatról, az egyiptomi fajansztárgyak elkészítésről, valamint a gyűjtemény történetéről. Emellett a teremben bemutatott elő-ázsiai tárgyak vitrinje az ókori Közel-Kelet kultúráinak művészetéből nyújt ízelítőt, melynek révén a látogatók a mezopotámiai ékírásról, a világ első mozaik technikájáról, a szögmozaikról, vagy éppen a pecséthengerek és pecsétlők miniatűr világáról szerezhetnek további értékes ismereteket.

A Szépművészeti Múzeum hazánkban elsőként nyújtott lehetőséget arra, hogy a Kezet rá! foglalkozások alkalmával műtárgyak megismerésekor ne csak a látás, hanem a tapintás érzéke is főszerephez jusson. Szombaton délelőttönként az erre kiválasztott eredeti műtárgyak, pl. amulettek, egy szívszkarabeusz vagy egy kanopuszfedél kézbevételekor a múzeum felkészített önkéntesei osztják meg ismereteiket a tárgyakról. Előzetes regisztráció nem szükséges, a program érvényes belépőjeggyel látogatható.

 

“A jó cselekedet emléket állít.”

Neshor teophor szobra, Hermitage inv. 2962

Kiemelt látnivalók, érdekességek

Imhotep votív szobra

Imhotep Dzsószer fáraó főépítésze, a szakkarai lépcsős piramis és sírkörzet építtetője volt a Kr. e. 3. évezred közepén. A későbbi korokban előbb, mint híres bölcset, tudóst és varázslót, és mint az írnokok patrónusát tisztelték. Később már félistennek, a memphiszi Ptah isten fiának tartották. Az őt ábrázoló budapesti bronzszobor talapzatán olvasható szöveg szerint a fogadalmi szobrocskát Kham-Khonszu megrendelésére készítették és valószínűleg Ptah memphiszi templomában állították fel.

Gyermek múmiamaszkja

Az egyiptomiak a múmiák fejét maszkkal borították, amelynek külső felületét festéssel díszítették. A maszk a fej mágikus védelméül szolgált a túlvilágon. Az arcvonások nem az egyedi vonásokat, hanem a túlvilágon istenné vált elhunyt idealizált portréját jelenítik meg. Közeli párhuzamok alapján feltételezhető, hogy ezt a maszkot a Fajjúm-oázisban készítették.

Noferhaut sztéléje

A domborműves sztélé tulajdonosa, a király hivatalnoka, Noferhaut volt. Alakja a sztélé alsó mezőjében jelenik meg: karjait imára emeli, a vállán egy rúdról az istennek ajándékul szánt szárnyasok, gazellapárok és halak függenek. A sírkő felső részén Amon-Ré isten ül az áldozati asztal előtt. Vele szemben III. Thotmesz fáraó áll, aki lótuszvirágból és papiruszból álló csokrot mutat be áldozatként az istenségnek.

Ókori Egyiptom

Online jegyvásárlás

Kiállításaink közül ajánljuk