En

20. század – Korszakok a múzeumban sorozat | Interjú Mácsay Krisztinával

A Korszakok a múzeumban zsebkönyv-sorozatunk most megjelent új kötetéről beszélgettünk Mácsay Krisztina művészettörténésszel, a Szépművészeti Múzeum múzeumpedagógusával.

Mácsay Krisztina

Nem kis kihívásra vállalkoztál. A 20. század egy nagyon intenzív, történelmi és társadalmi változásokban gazdag időszak, amely természetesen megmutatkozik a folyamatosan alakuló művészeti irányzatokban és stílusokban. Miért pont ezt a korszakot választottad a könyved témájául?

Múzeumpedagógusként művészetközvetítéssel foglalkozom, tehát nem vagyok hagyományos értelemben vett művészettörténész, aki egy bizonyos korszakot hosszan kutat és alaposan ismer. Ezzel együtt vannak olyan periódusai a nyugati művészetnek, amik jobban érdekelnek, közelebb állnak hozzám. Ilyen a 20. század első fele is. Amikor Deme Edina – a Múzeumpedagógiai Főosztály vezetője – ötlete alapján és irányításával elkezdtünk dolgozni egy, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításait bemutató internetes tankönyv ötletén, én a 20. századot választottam. Évekkel később derült ki, hogy a digitális felület helyett ezek a szövegek nyomtatásban jelennek meg. Akkor különösen örültem annak, hogy ezt az időszakot választottam és kaptam feladatul, mert tudtam, hogy könyvként egy minden értelemben színes kiadványt tarthatunk majd a kezünkben.

A könyv, mint minden tagja ennek a sorozatnak, négy nagyobb fejezetre tagolódik: Kor-Kép, Kedvenc műtárgyaink, Érdekességek és Fogalmak. Hogyan építetted fel a különböző fejezeteket?

A Kor-Kép alapvetően a magyar képzőművészet történetét mutatja be évtizedekre bontva. Minden fejezet elé választottam egy idézetet, ami szerintem a leginkább jellemző a fejezet tartalmára. Ezek szépirodalmi, vagy képzőművészek által megfogalmazott gondolatok. Csak egy-két, a nemzetközi irányzatokra vonatkozó fejezetet szúrtam be. A század történelméből adódóan a múzeum gyűjteményezése nem volt egyenletes, ezért fókuszáltam a magyar anyagra. A Kedvenc műtárgyainknál igyekeztem minden évtizedből választani egy festményt. Az Érdekességek rövid anekdoták, amelyek egy részét a tárlatvezetések alkalmával elmeséljük a látogatóknak. A Fogalmak egy kislexikon, amely a törzsszövegben felbukkanó művészettörténeti kifejezéseket magyarázza meg. A szövegben nyilakkal jelezzük azokat a szavakat, amelyeket bővebben kifejtünk a fogalomtárban.

A Kedvenc műtárgyaink közé mi alapján válogattad be az alkotásokat? A válogatáson belül tudsz-e rangsorolni, van-e közöttük kedvenced?

A Kedvenc műtárgyaink szubjektív válogatás, nem feltétlenül a leggyakrabban reprodukált műtárgyakat tartalmazza. A kiválasztott alkotások közül néhány szerepel a múzeum állandó kiállításain, akár mások kedvence is lehet. A válogatás jó alkalmat adhatott volna arra is, hogy soha vagy csak nagyon ritkán kiállított műveket szerepeltessünk a kiadványban, ugyanakkor mégiscsak azokkal találkozunk az állandó kiállítások falain, amelyek a legkvalitásosabbak, így talán nem meglepő, hogy az én kedvenceim is innen kerülnek ki. A könyvben bemutatott tizenöt műtárgy közül Imre Mariann Szent Cecíliája újra és újra megérint kifinomultságával és őszinteségével, illetve Derkovits Gyula Halárusa is mindig megrendít.

Imre Mariann: Szent Cecília

Imre Mariann: Szent Cecília

Mi volt az az érdekesség, amiről az elejétől fogva tudtad, hogy helyet kap a könyvben? Volt új felfedezés, amelyre a könyv írása során bukkantál rá?

Amikor a szöveget írtam, a Magyar Nemzeti Galéria épületében dolgoztam, gyakran tartottam tárlatvezetést az állandó kiállításban, ezért folyamatosan foglalkoztam a 20. századi műtárgyakkal, a Modern idők és a Lépésváltás kiállítási egységekben. Ahogyan említettem, mi, múzeumpedagógusok nem végzünk kutatómunkát, nem ásunk mélyre, ugyanakkor a saját megújulásunkhoz nélkülözhetetlen a folyamatos tájékozottság, hozzáolvasás. Mindig arról a tárlatról tudunk a legtöbbet, amivel éppen foglalkozunk, s ez az állandó és az időszaki kiállításokra egyaránt igaz. Tehát az Érdekességek fejezet tartalma nem az én kutatómunkám eredménye, én csak válogattam, összegyűjtöttem és nagy örömmel továbbadtam néhány kultúrtörténeti csemegét. Gertrude Stein szalonjáról mindenképp szerettem volna megemlékezni, azt tudtam, hogy neki szánok pár sort.

A 20. század zavarba ejtően nagyszámú izmusait, az avantgárd irányzatok célkitűzéseit igyekszik közérthető formában összefoglalni a Fogalmak fejezet. Ki volt a célközönség, akire gondolva megpróbáltad összefoglalni a címszavakat?

A kiadvány az érdeklődő laikus közönségnek szól. Ez ismeretterjesztő irodalom, közérthető nyelvezettel. Kedvcsinálónak szántam, szántuk azoknak, akik szeretnének többet tudni a 20. század képzőművészetének történetéről, a stílusok sokszínűségéről, erről a rendkívül izgalmas és gazdag időszakról.

A könyvsorozat grafikusa, Kun Fruzsina, csodálatosan színes világot tár elénk, elképesztően bátor színpárosításokkal. Mi volt a vezérgondolat a közös munkátok során?

Szabad kezet adtam Fruzsinak, ugyanis ő volt a Korszakok a múzeumban sorozat két korábbi kötetének – az Ókori Egyiptom és a század – grafikus illusztrátora is, tehát ismertem a stílusát. Bíztam Fruzsiban, aki bátran nyúlt a színekhez és a formákhoz. Nem kellett sehol, semmiben alkudoznunk; az ő biztos keze alatt formálódott a könyv ilyen látványos kiadvánnyá.

Ha a kiadvány felkeltette az érdeklődését, kattintson ide!

 

A sorozat további köteti is megvásárolhatók a Múzeum Shopban! 

Kiállításaink közül ajánljuk