A Karácsony a múzeumban egy tematikus sorozat része. A könyv a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria ismert és kevésbé ismert műalkotásain mutatja be a karácsony ábrázolástörténetének és szimbólumrendszerének alakulását az európai művészetben. A kötet szerzőjével, Cser Judittal beszélgettünk.
Cser Judit és az újonnan megjelent Karácsony a múzeumban zsebkönyv. A játékos tanulást a memóriajáték teszi teljessé. (Fotó: Áment Gellért)
A karácsony szó mindannyiunk számára személyes jelentéssel bír. Az ünnepi készülődés, a csodavárás gyermekként és felnőttként, vagy éppen ezek terhei vagy mindezek hiánya, megannyi érzelmet kelt bennünk. Neked mit jelent a karácsony?
Szerencsés vagyok, mert a gyerekkoromból meseszerű emlékeim vannak a karácsonyi időszakról. A fények, az illatok és a várakozás semmivel össze nem hasonlítható izgalma évről évre elvarázsolt. Ugyanezt az izgalmat élem át, mióta gyerekeim vannak. A karácsonyhoz nem lehet közönyösen viszonyulni.
A karácsonyt és az alapkövét jelentő születéstörténetet választottad a könyved témájául. Mi mindent kell a születéstörténet szó mögé képzelnünk? Milyen pontok, állomások mentén dolgozod fel a könyvben?
Az európai művészet történetét évszázadokon keresztül meghatározták a születéstörténethez kötődő témák. Az Angyali üdvözlettől a Megtestesülésig vezető út csodája számtalan művészt megihletett; ikonikussá vált vallásos művek egész sorát lehetne példaként említeni. A könyv a Gábriel arkangyal által hozott örömhírrel kezdődik, majd egy egész fejezet foglalkozik a késő középkor egyik legszebb Várandós Madonna-ábrázolásával: a Fonó Madonnaként ismert táblaképpel. Elképzelhetetlen lett volna ez a karácsonyi zsebkönyv MS Mesternek a Vizitáció című táblaképe nélkül és hasonlóan fontosnak gondoltam, hogy részletesen szó essen a pásztorok, a napkeleti bölcsek vagy éppen a betlehemi csillag ábrázolásmódjáról. Az utolsó fejezet a karácsonyi ünnepkör kialakulásáról és az ehhez kötődő szokásokról árul el érdekességeket.
(Fotó: Áment Gellért)
Hogyan lehet a ma emberének beszélni az Angyali üdvözletről és a születést övező csodákról? Mit akarunk, tudunk megérteni, megérezni ma ezekből?
Múzeumpedagógusként az a feladatom, hogy a műalkotások segítségével érzékenyítsem a kiállítások látogatóit, ugyanakkor időutazásra is hívjam őket. Egy sok száz évvel ezelőtt készült vallásos tárgy megközelítése és megértése ma nehéz feladat, hiszen nem ismerjük azokat a vizuális kódokat és vallásos szimbólumokat, amelyek az adott kor emberének még egyértelműek voltak. Abban viszont biztos vagyok, hogy remekművek között ez az áthidalhatatlannak tűnő szakadék megszűnik, és a művészet – talán éppen a múzeumpedagógus segítségével – mindenkinek üzen valamit.
Általában úgy gondoljuk, hogy a karácsonyi misztériumjátékok szereplőit – az angyaloktól a pásztorokon át a háromkirályokig – már nagyon jól ismerjük. Lehet még újat mondani róluk? Milyen újszerű aspektusból próbálod meg feldolgozni az ábrázolásaikat?
Gáspár, Menyhért és Boldizsár nevét már a legkisebbek is ismerik. De kik lehettek valójában a háromkirályok? Tényleg hárman voltak? Hogy került a születéstörténet ábrázolásába az ökör és a szamár? Vajon születhetett Jézus fából épített istállóban? Többek között ezekre az egyszerűnek tűnő kérdésekre is választ kap a zsebkönyv olvasója.
A könyvben bemutatott műalkotások közül melyik a legkedvesebb a szívednek és miért?
Ha egyetlen művet kellene választanom, akkor Agnolo Bronzino Pásztorok imádása című alkotása lenne az. Látogassanak el a Szépművészeti Múzeumba és hajoljanak közel ehhez a festményhez! Nem fognak látni ecsetvonásokat, csak porcelán finomságú felületeket és eszményi szépségű alakokat, akik egy mesterien koreografált tánc kecses részvevőinek látszanak. Évek óta csodálattal nézegetem ezt a festményt.
