1923 áprilisában egy elfertőződött szúnyogcsípés okozta vérmérgezés következtében, hetekig tartó betegeskedés után kairói hotelszobájában elhunyt Lord Carnarvon. Ez a hír is „szenzációs” volt, hiszen rögtön elindulhattak a sírját megbolygató behatolókra lesújtó „fáraó bosszújával” kapcsolatos találgatások. Bár a márciusi első híradások még hitelesen tudósítottak a lord betegségéről, a hónap végén már egyre többet lehetett hallani arról, hogy „Egyiptomban a nép azt hiszi, hogy lord Carnarvon betegsége Tutankhamen szellemének büntetése azért, amiért megzavarta a fáraó nyugalmát.” (Világ, 1923. március 30.) Halála után egy nappal, április 6-án aztán az összes fontos magyar napilap azonnal lehozta a szomorú hírt, és – különböző hangnemben és kontextusban bár, de – kivétel nélkül mindegyik összefüggésbe hozta a halálesetet a „fáraó átkával”.
Sőt, nem csak Lord Carnarvon halálát, hanem másokét is, akik a sír meglátogatását követően nem sokkal hunytak el. „A babona annyira elhatalmasodott az angol előkelő világban, hogy mindenki sietett megszabadulni egyiptomi tárgyaitól” – írta az Uj Barázda október 3-án. Az expedíció még életben lévő tagjai pedig állítólag rettegve várták, hogy rájuk mikor csap le az átok… Howard Carter a maga részéről – más egyiptológusokkal együtt – minden fórumon badarságnak nevezte az efféle híreszteléseket, hiszen a „fáraó átka” nem az ókori egyiptomi kultúra terméke volt, hanem sokkal inkább annak egy sajátos nyugati interpretációja.
1923 tavaszán azonban több más olyan hír is borzolta a kedélyeket, amelyben az okkultizmus is szerepet kapott, ami az Egyiptom-rajongók egyes rétegeitől sohasem állt távol. A korabeli amerikai felső tízezer teadélutánjain Tutanhamon és a lélekvándorlás egyaránt rendkívül népszerű társalgási témák voltak. Március 2-án az Uj Nemzedék arról írt, hogy Rockefeller leánya, a pszichoanalízis iránt is élénken érdeklődő Edith Rockefeller McCormick a királysírból előkerült ókori szék fotóját látva „felismerte” azt, és kijelentette, hogy előző életében Tutanhamon felesége volt. A lapok azután beszámoltak Mrs. Rockefeller McCormick és egy Preston Gibson nevű bíró pszichiátereik által közvetített találkozásáról – Gibson ugyanis arról volt meggyőződve, hogy ő maga Tutanhamon reinkarnációja.
