En

A Tutanhamon-sír felfedezésének híre a magyar sajtóban

Az újonnan feltárt királysír híre nagyon hamar eljutott a magyar sajtóhoz is. A Nemzeti Ujság a magyar lapok közül elsőként adott hírt a világraszóló felfedezésről. December 5-i számában egy november 29-i hírt vett át londoni tudósítójától, Tutanhamon halotti kincsei címmel.


Egy néhány nappal későbbi, újabb híradásban pedig ugyanez a lap Pierre Lacau francia egyiptológust idézte, aki szerint ez „talán az egész világ ókori művészetének legértékesebb lelete”. Az Ujság című napilap december 17-én szintén pontos és informatív írásban számolt be a felfedezésről, és méltatta annak kiemelkedő jelentőségét: „Az egyiptológia kiváló képviselői szerint Howard Carternek a lelete ennek a századnak legjelentősebb fölfedezése az egyiptológia terén.”


A december 29-i számban pedig a The Times interjúját közölték le az Egyiptomból éppen hazatérő Carterral, rajzokkal illusztrálva a legfontosabb leleteket.
Az első híradásokat 1923 folyamán újabbak és újabbak követték. A lapok beszámoltak a turisták áradatáról is: „Rengeteg amerikai sereglett össze, hogy megtekinthesse a fáraó sírját. A szállók teljesen megteltek az amerikaiakkal.” A kutatók egyáltalán nem örültek a sok vendégnek és elhatározták, hogy a fáraó sírját elzárják az érdeklődők elől. Howard Carter Lindon Smith-nek írt magánlevele is az újságírók és turisták távoltartására hozott új intézkedésekről szól.
1923-ban már több, mint kétszáz cikk foglalkozott a magyar sajtóban a felfedezéssel, vagy említette meg a fáraó nevét. Nem túlzás azt állítani, hogy a csapból is Tutanhamon folyt. Februárban a következő szenzációt a sírkamra felnyitása jelentette, valamint az, hogy a hónap végén egy hétig az újságírók és a turisták is bemehettek a sírba. A Magyarság című lapban januárban és márciusban is egészoldalas, tudományos igényű cikk jelent meg, tágabb kontextusában vizsgálva a Tutanhamon-sír felfedezését.

A Tolnai Világlapja 1923. március 7-én fotókat mutatott be a királysírban talált leletek elszállításáról. Akadtak azonban kritikusabb hangok is. „Az egyiptomi farao-lelet lázba ejtette a világot, de főleg azokat, akik csak a szenzációk iránt érdeklődnek” – írta a Nemzeti Ujság 1923. március 11-én egy cikkben, amelyben az azokban a napokban tapasztalható egyiptomániát szembe állítja az ókori Mezopotámia területén éppen akkor folyó kevésbé látványos, de nem kevésbé jelentős ásatásokkal.

 

Kiállításaink közül ajánljuk