SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM

Alapozás és festett rétegek

Alapozás


A szobor megfaragását követően gondosan előenyvezték a fát, hogy a következő rétegek jól tapadjanak a felülethez. Enyvet állatcsontból vagy -bőrből főztek. Ezután a szobor enyves-krétás alapozása következett, melyet ecsettel hordtak fel a felületre. A száradást követően a felületet megcsiszolták, amihez téglaport, összetört horzsakövet, homokos bőrt, halbőrt, szépiacsontlisztet, szárított növényeket, valamint különböző formájú késeket, vaseszközöket használtak.

(Kassai Jakab műhelye, vagy Hans Multscher műhelye: Női szent, ltsz.: 7176)

 

 

 

Festett rétegek

A gondosan kialakított alapozott felületre készült el a festés. Az egyes árnyalatokat több egymásra festett, különböző színű rétegből építették fel. A középkorban a leggyakrabban használt pigment az azurit, az ultramarin, a zöldföld, a malachit, a cinóber, a mínium, valamint a vörös okker, az ólom- és az ónsárga volt.

(Leinhart Astl műhelye: Krisztus siratása, ltsz.: 52.968)