| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | itáliai |
| Készítés ideje | 1489. december 3. után |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | freskó, vászonra áttéve |
| Méret | 77,1 × 126,8 × 3,1 cm |
| Leltári szám | 51.2972 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Földszint, Reneszánsz Csarnok |
Ez a freskó egy monumentális Keresztrefeszítés-jelenet része, amelynek jelentős további töredékei ma is eredeti helyükön láthatók a padovai Santa Giustina bencés kolostor ebédlőtermének hátsó falán. A képen Jézus gyászoló rokonait és követőit látjuk: jobbról Szent János Evangélista, balról Mária Magdolna és két szent nő veszi közre és támogatja a fájdalmában elalélt, sápadt Máriát. Fölöttük távolba nyúló sziklás táj és reneszánsz városkép előtt jelent meg egykor a megfeszített Megváltó a két lator között. A budapesti töredék hátterében bal oldalt még felfedezhetjük a jó lator keresztjének szárát a lábait rögzítő kötél részletével, jobbra a kivégzés helyszínéről a városba visszatérő római katonákat látjuk.
„Angelo mester” – aki a „sánta” (olaszul zoppo) ragadványnévvel illetett Angelo Zoppóval azonosítható – 1489. december 3-án kapott megbízást ennek a freskónak az elkészítésére. Zoppo az észak-itáliai reneszánsz úttörő egyéniségének, Andrea Mantegnának a követői közé tartozott. Külsőségeiben utánozza Mantegna precízen kivitelezett, kemény és szobrászias formáit, a különös alakú, ferde sziklákat, a laza textúrájú lombokat és a fájdalomtól megtört, eltorzult arcú siratók alakjait. Festői eszközei azonban szegényesebbek, így figurái kissé ormótlannak hatnak, és a merev, maszkszerű arcokon bőven patakzó könnyek sem pótolják az érzelmek arckifejezéssel történő, hiteles érzékeltetését.
©Sallay Dóra, 2020
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 412. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
