| Készítés helye | Egyiptom |
|---|---|
| Készítés ideje | Kr. e. 7-4. század (Kr. e. 664-332 körül) |
| Tárgytípus | intaglió és hasonló tárgyak, pecsétlő, szkarabeusz, szkaraboid |
| Anyag, technika | Egyiptomi fajansz |
| Méret | 1,1 × 2,5 × 1,8 cm |
| Leltári szám | 51.2669 |
| Gyűjtemény | Egyiptomi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Az egyiptomi fajanszból készült amulett élethű szkarabeuszbogarat (Scarabaeus sacer) formáz, a bogár hasa alá húzott, domborúan kidolgozott lábakkal. Az amulett alsó oldalát ezen a példányon elnagyoltan dolgozták ki. Az általában lapos aljú, védelmező szimbólumokkal vagy felirattal ellátott szkarabeuszokkal ellentétben, amelyeknek pecsétlő funkciójuk is volt és a mindennapi életben is használatban voltak, ez az amulett-típus kizárólag az elhunyt túlvilági utazását segítette. A hasonló amulettek a 26. dinasztia (Kr. e. 664–525 körül) idejétől jelentek meg, és a későkori (Kr. e. 772–332 körül) sírokba temetett múmiák mellkasán csoportosan elhelyezve kerültek elő. A bogár hasán kialakított felfüggesztő arra utal, hogy az amulettet a mumifikált test bepólyálásakor használt vászoncsíkokra rögzítették. A homokban trágyagalacsint maga mögött görgető szkarabeuszbogarat természetes viselkedése már a korai időktől összekapcsolta a hajnalban felragyogó és újjászülető napistennel. A szkarabeuszamulett, amelynek jelentése „az, aki életre kel”, az ókori egyiptomi elképzelések szerint az új élet születését és a túlvilági újjászületést egyaránt jelképezte az elhunyt számára.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
