Ozirisz szobra

A bronz fogadalmi szobrocska az egyiptomi istenvilág egyik legfontosabb alakját, Oziriszt ábrázolja. Az eredendően khtonikus aspektussal is bíró termékenységi isten Oziriszből legkésőbb az 5. dinasztia korára túlvilági istenség lett. Bár Ozirisz mítoszának egyes elemeire számtalan utalást találunk az óegyiptomi művészet és vallásos irodalom körében, maga a történet teljes formájában csak Plutarkhosz (Kr. u. 2. század) elbeszéléséből ismert. Egyiptom királyát, Oziriszt testvére, Széth gyilkolta meg, testét pedig feldarabolta. Ízisz istennő, Ozirisz varázserejű hitvese felkutatta az isteni tagokat, és nővére, Nephthüsz istennő segédletével életet lehelet beléjük. A nemzőerejét visszanyert Ozirisz és Ízisz nászából ekkor fogant meg gyermekük, Hórusz. A feltámasztott Ozirisz azonban nem tért vissza az élők világába; alászállt inkább az alvilágba, hogy a holtak ítélője és uralkodója legyen.
A mumifikált és a túlvilág istenévé vált Ozirisz a testi és társadalmi integritás szimbólumaként mindazt megtestesítette, amire halálát követően az egyiptomi ember vágyott. A halál utáni oziriszi státusz elnyerése nem az istenséggel való személyes azonosulást jelentette, hanem a lehetőséget, hogy a halott az istenség kultikus közösségének tagjává válhasson.
Az Ozirisz-mítosznak, közelebbről az isteni test szétdarabolása motívumának köszönhetően az istenségnek országszerte számtalan kultuszhelye létezett a két legfontosabb kultuszközponton (a felső-egyiptomi Abüdoszon és az alsó-egyiptomi Busziriszon) kívül, ahol az isten szentélyeiben a bemutatandó bronz kisplasztikához hasonló fogadalmi szobrocskákat helyeztek el. A bronzszobrocska Oziriszt a szokásos módon, lepelbe burkolva ábrázolja; a királyi jelvényeket tartó kezek helyzete arra enged következtetni, hogy a szobor az alsó-egyiptomi típusba tartozik. Fején az ureusz-kígyóval ékesített atef-koronát viseli, amelyhez kétoldalt csavart kosszarvak csatlakoznak. A testarányok megmintázása, valamint az olyan részletek aprólékos kidolgozása, mint például az álszakáll vagy a flagellum fonata, arra enged következtetni, hogy a szobor a 26. dinasztia kifinomult bronzművességének példája.