En
Vissza a találatokhoz

Onurisz és Mehit istenségek szoborcsoportja

Készítés helye Szebennütosz (?), Egyiptom
Készítés ideje Kr. e. 7. század közepe
Tárgytípus szobor
Anyag, technika Bronz
Méret

15 × 6,5 × 3,7 cm

Leltári szám 51.324
Gyűjtemény Egyiptomi Gyűjtemény
Kiállítva Szépművészeti Múzeum, Mélyföldszint, Ókori Egyiptom, Templomok és istenek

Az ősi vadász és harcos isten és az oroszlánfejű Mehit istennő antropomorf módon ábrázolt figurái alkotják ezt a votív szoborcsoportot. A szobrot a királyi család vagy a korabeli elit egyik tagja állíttathatta Alsó-Egyiptom egyik templomában. A stilisztikai jegyek alapján feltételezhető, hogy valamikor a kusita és szaiszi időszak fordulóján készülhetett.
Onurisz magasabb és dominánsabb alakja bal lábával lép előre. Nevének egyik értelmezése égisteni jellegét mutatja, és ezt a szimbolikát fejezi ki magas, négy sólyomtollból álló koronája is. Tollmotívumos, bokáig érő öltözéke égi aspektusára utalhat, a tollak elrendezésének mintázata viszont egy vért fémpikkelyeit idézi. Fürtös, kör alakú parókája az újbirodalmi katonai parókára emlékeztet. Fegyvereivel, vadászeszközeivel a rendfenntartás mellett az eget is képes volt eredeti helyén fenntartani.
Az Újbirodalom alatt egyfelől a másik harcos égi fényistennel, Suval olvasztották össze, szinkretisztikusan létrehozva a szebennütoszi templomban is tisztelt Onurisz-Su istenséget. Másfelől a Napisten védelmezőjeként Héliopoliszban, a napkultusz központjában „Ré fiaként” imádták. Ezen az alapon került be az ún. napszem-mítosz egyik változatába. Eszerint a napszem haragra gerjedve hagyta el Egyiptomot, Núbia sivatagos területére vándorolva. A napszemet – haragvó-dühös aspektusánál fogva – különböző, de egymással felcserélhető, nőstényoroszlán alakját felvevő istennők (Szahmet, Básztet, Tefnut, Hathor) jeleníthették meg. A mítosz egyes változataiban Thot vagy Su a rendteremtő. Más források szerint az Újbirodalomtól Suval azonosított Onurisz volt az, akit Ré elküldött, hogy visszahozza szemét, ezzel elhárítva azt, hogy az ország a káosz ősi állapotába hulljon vissza. A szobor a mítosz befejező cselekménysorozatát idézi fel, amint az isten a már megszelídített alakjában ábrázolt oroszlánistennőt, Mehitet kötélen vezeti vissza Egyiptomba.

Bibliográfia

Endrődi, Júlia, “Statue de bronze d’Onouris et e Mekhit/Onurisz és Mehit bronzszobra”, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts/Szépművészeti Múzeum Közleményei 55 (1980), 9-16, 105-110 o., 2. ábra.

A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2012, 94-95. o., 43. sz.

A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.

Kiállításaink közül ajánljuk