| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | itáliai |
| Készítés ideje | 1508 körül |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, fa |
| Méret | 34 × 26,2 cm |
| Leltári szám | 1084 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Első emelet, Európai művészet 1250-1600, 19. kabinet |
Nagy Szent Jakab sírja a spanyolországi Santiago de Compostelában a nyugati kereszténység kiemelt zarándokhelye. Az apostol ennek köszönhetően vált a zarándokok védőszentjévé, és a sírjához igyekvő hívekkel számos csodát is tett. Egy alkalommal lovas képében jelent meg egy Santiagóba tartó zarándoknak, akinek társa az úton meghalt. Szent Jakab felvette lovára az élő és a holt zarándokot, majd egyetlen éjszaka alatt a tizenöt napi járóföldre fekvő Santiago közelébe vágtatott, ahol az élő eltemette a holtat. A kicsiny tábla egy reneszánsz oltárkép predellájának bal szélén helyezkedett el a pilaszter alatt, síkból előreugró elemként. Az oltárkép középtáblája ma a milánói Pinacoteca di Brerában van: a rajta olvasható feliratokból tudjuk, hogy az egyik legnagyobb reneszánsz mester, Luca Signorelli festette egy Rocca Contrada nevű kisváros (ma Arcevia, Marche) Szent Ferenc-templomának egyik oltárára 1508-ban. Szent Jakab az oltárkép megrendelőjének, Giacomo di Simone Filippininek személyes védőszentje volt. A ritka téma ábrázolásán a festő az apostol és az élő zarándok közötti bensőséges, meghitt viszonyt hangsúlyozta.
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 721. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
