En
Vissza a találatokhoz

Lukrécia halála Sodoma (Giovanni Antonio Bazzi)

Alkotó

Sodoma (Giovanni Antonio Bazzi) Vercelli, 1477 – Siena, 1549

Készítés ideje 1530–1535 körül
Tárgytípus festmény
Anyag, technika olaj, fa
Méret

71 × 61 cm

Leltári szám 77.16
Gyűjtemény Régi Képtár
Kiállítva A műtárgy megtekinthető az állandó kiállításban

Az életrajzíró Vasari szerint X. Leó megválasztása (1513 március 11.) után Sodoma “hogy megismertesse magát az új pápával, egy képen megfestette a meztelen római Lucretiát, aki tőrt döf testébe.” Továbbá: “Csodálatos női testet és olyan fejet festett neki, hogy szinte lélegezni látszik. “ A művet a sienai származású bankár, Agostino Chigi juttatta el a pápához, aki az ajándékozót lovagi cím adományozásával honorálta. A pápa kegyeltje, Euralio Morani ebből az alkalomból latin nyelvű epigrammákat írt, amelyekből kiderül, hogy a képen a haldokló Lucretiát egyik oldalról apja, a másikról a férje tartja. Ez utóbbi részletből és Vasari szövegében a hősnő meztelenségének említéséből akár arra is következtethetnénk, hogy a budapesti példány azonos a pápának szánt ajándékkal, annál is inkább, mert a téma Sodomától fennmaradt további változatai nem felelnek meg Vasari és az udvari költő leírásának. Stílusa azonban egyértelművé teszi, hogy a budapesti kép X. Leó pápává választásánál nagyjából húsz évvel később készült.
A lombard származású sienai mester a történet tragikus végkifejletét melodramatikus hangvétellel adja elő. Az ábrázolt jelenet eszünkbe juttatja, amit a festő és építész kortárs, Baldassare Peruzzi mondott Sodomáról: nála jobban senki nem tud ájultakat festeni. Az érzéki szépségű akt lágy formáival hatásos ellentétet alkot a ruhák erőteljes zöld, kék és vörös színfoltja, a tejfehér test meztelenségét inkább hangsúlyozza, mint elfedi a könnyedén festett áttetsző fátyol.

© Tátrai Vilmos

Itt találja a műtárgyat a kiállítótérben.

A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.

Kiállításaink közül ajánljuk