Karakterfej: Gyerekesen síró Franz Xaver Messerschmidt

Több korbeli forrás is beszámol arról, hogy a Karakterfejeket Messerschmidt saját magáról mintázta. Így írt róluk a művészt meglátogató Friedrich Nicolai, így fogalmazott a szobrász halála után két évvel megjelent vers ismeretlen szerzője, és Christoph Ludwig Seipp is útikönyvében 1793-ban. Ugyanakkor a Karakterfejek között több eltérő fejtípus is feltűnik. Némelyik hasonlít Messerschmidt ismert portréihoz, mindemellett az egyes típusok egymáshoz is nagyon közeli formákat mutatnak, és sok esetben nehéz kategorikusan külön csoportokba sorolni őket. A teljesen lenyírt hajú, zömökebb, rendszerint behúzott nyakkal ábrázolt fejek, mint amilyen az Ásító is, lényegesen eltérnek a többitől. Ezzel szemben a Gyerekesen síró azokhoz a fejekhez tartozik, amelyek szorosabban kötődnek Messerschmidt önarcképéhez.

Messerschmidt Karakterfej-sorozatában több, a Gyerekesen síró büszthöz nagyon közel álló fejet is találunk, ilyenek a Szatirikus (Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum), a Nemes lelkű (Bécs, Belvedere), vagy a mára már csak gipszmásolatban ismert Tüsszentő. Ez a négy büszt a sorozaton belül hasonló külső formáival és ábrázolt mimikájával jól körülhatárolható külön csoportot képez. Jellemző rájuk a parókára emlékeztető tömött, rövid, hullámos tincseket formázó haj, a megegyező arcvonások, a magas homlok és az azonos büsztkivágás. A budapesti karakterfej az arc alsó részének kialakításában ugyanakkor egyedi, amelyhez hasonló egyetlen más karakterfejen sem figyelhető meg.

A Gyerekesen síró, akárcsak az összes többi karakterfej, furcsa elnevezését 1793-ban kapta. Franz Strunz, aki 1792 körül negyvenkilenc karakterfejet és öt további Messerschmidt-szobrot vásárolt Pozsonyban, a műveket Bécsben állította ki 1793-ban. A kiállításhoz kiadványt írt, melyben beszámozta és elnevezte a karakterfejeket. A Gyerekesen síró fantázianevet pedig a visszautasításra sírással válaszoló gyerek arckifejezésével igyekezett magyarázni. Ennek az értelmezésnek nem sok köze lehet Messerschmidt szándékához, az erősen grimaszoló archoz pedig ma többnyire olyan negatív érzelmeket kötnek, mint a szorongás, a pánik vagy az undor. A Gyerekesen síró karakterfej párhuzamba állítható Charles Le Brun jó néhány rajzával, mint amilyen A kétségbeesés (Le désespoir), vagy A síró (Le pleureur). A francia festő, aki a francia akadémia létrehozásában is jelentős szerepet játszott, sorozatot készített azzal a céllal, hogy megmutathassa, hogyan lehet ábrázolni az emberi arcon a különböző érzelmeket. A metszeteken, könyv formájában a 17. század végén megjelent mű a következő évtizedekben számos kiadást ért meg, és az akadémiai képzést Európaszerte jelentősen befolyásolta. Messerschmidtnek még a bécsi akadémiai éveiből ismernie kellett Le Brun kézikönyvét, és ez a hatás ezen a büsztön érhető tetten a leginkább.

Szőcs Miriam

Balogh, Jolán, Katalog der ausländischen Bildwerke des Museums der bildenden Künste in Budapest, IV – XVIII. Jahrhundert: 1. Textband Bd. 1, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, 256. o., 391. sz., 445.

Szmodisné Eszláry, Éva, A Régi Szoborgyűjtemény kincsei, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1994, 72. o.

Szmodisné Eszláry, Éva, The treasures of the Old Sculpture collection, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 1994, 72. o.

Museum of Fine Arts: highlights from the collection, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2019, 332-333. o.

Szépművészeti Múzeum: Remekművek az ókortól a 18. század végéig, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2019, 332-333. o.

Museum of Fine Arts: Highlights from the Collection, Museum of Fine Arts, Budapest, 2019, 332-333. o.

Masterpieces: Museum of Fine Arts Budapest, Museum of Fine Arts, Budapest, 2019, 138. o.

Remekművek: Szépművészeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2019, 138. o.

Múzeumi kalauz: Vezető a Szépművészeti Múzeum régi gyűjteményeihez, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2021, 266-267. o.

Museum Guide: Old collections of the Museum of Fine Arts, Budapest, Museum of Fine Arts, Budapest, 2021, 266-267. o.