Fiatal festő műteremben Fra Vittore Ghislandi

Ragadványnevét Vittore Ghislandi onnan kapta, hogy a Legkisebb Testvérek Rendjének szerzeteseként a bergamói Galgario kolostor lakója volt. Egyházi elkötelezettsége ellenére vallásos tárgyú műveket nem ismerünk tőle, kizárólag portrék készítésére szakosodott. Ebben a műfajban a legnagyobbak közé tartozik. A bergamoi arisztokrácia tagjait fényűző öltözetben és a kívánt ünnepélyességgel ábrázoló képmásai mellett számos olyan portrét is festett, amelyek inkább életképek, mint a szó szoros értelmében vett arcmások. Ebbe a kategóriába tartozik ez a festmény is, amely minden bizonnyal egyik ifjú tanítványát ábrázolja. Kollégáról lévén szó, a megjelenítés módjában nem játszanak szerepet a protokoll követelményei, az aranyszegélyes háromszögletű kalap is inkább pittoreszk jelmez, mint rangjelző ruhadarab. Kötetlenség és barátságos közvetlenség jellemzi a festményt. Az ecsetet tartó fiatal tanítvány mintegy megszólításra fordul mestere felé és így felénk is. Testtartása fesztelen, természetes, tekintetéből előzékenység és figyelem olvasható ki. A kevés színt finom tónusfokozatokkal árnyaló kolorit a velencei festészet legjobb hagyományainak öröksége. A széles ecsetvonások imponáló könnyedséggel, minden részletezés nélkül jelenítik meg az ibolyaszín frakkot, amely alól két helyen villan ki az ing fehérsége. Az arc hamvasan puha mintázása hasonlóan nagyvonalú. Az egész alak a körvonalakat elmosó párába burkolózik: Ghislandi festészetének ez egyik legszemélyesebb ismertetőjegye.
©Tátrai Vilmos