| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés ideje | 1006 körül (eredeti), 1909 (gipszmásolat) |
| Tárgytípus | gipszmásolat |
| Anyag, technika | gipsz |
| Méret | 396 × 230 × 12 cm |
| Leltári szám | Rg.1 |
| Gyűjtemény | Régi Szobor Gyűjtemény |
| Kiállítva | Csillagerőd (Komárom), E folyosó |
A 995 és 1006 között épült augsburgi dóm keleti kapuja a középkori bronzszobrászat egyik első nagyszabású emléke, az Ottó-kori szobrászat fő műve. A kapu szárnyait harmincöt figurális díszű mező tagolja, amelyek ábrázolásai három fő témakörbe sorolhatók: a Teremtés könyvének jelenetei az ember teremtésével és a bűnbeeséssel, a Krisztus ószövetségi előfutárainak számító Mózes, Áron, Sámson és Dávid ábrázolásai, valamint a középkori állatszimbolika képei. A kapuzat kopogtatóit oroszlánfejek díszítik, mivel az oroszlán a gonoszt legyőző erő és éberség jelképe volt a középkorban. A keresztény szimbolika szerint a templomajtó határt képezett a földi lét és a mennyei Paradicsom között, és csak a bűnöket legyőző hívők számára nyílt meg. Így a domborművek közül több is az erény és a bűn harcát szimbolizálja, mint például az oroszlánt és a filiszteust legyőző Sámson jelenete.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
