| Készítés helye | Egyiptom |
|---|---|
| Készítés ideje | Kr.e. 6 -2. század |
| Tárgytípus | szobor |
| Anyag, technika | Mészkő |
| Méret | 10,5 x 6,2 x 2,9 cm |
| Leltári szám | 60.13-E |
| Gyűjtemény | Egyiptomi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Mélyföldszint, Ókori Egyiptom, Mindennapi élet |
Bész isten az egyiptomi panteon egyik legjellegzetesebb figurája. Alakjával először a Középbirodalom idején találkozhatunk, ikonográfiája azonban csak az Újbirodalom során szilárdult meg. A 18. dinasztia korától Bészt frontális nézetben, meztelen törpeszerű testalkattal, behajlított lábakkal, groteszk, maszkszerű, kinyújtott nyelvvel, általában oroszlán sörénnyel és fülekkel, illetve tollkoronával ábrázolják. Alakjával leggyakrabban nőkhöz és gyerekekhez kötődő tárgytípusokon találkozhatunk, kozmetikai eszközökön, a szüléshez kötődő mágikus tárgyakon vagy amuletteken.
A dombormű Bész istent meztelenül, álló helyzetben, kezeit a csípőjén pihentetve ábrázolja. Az istenség arca széles, nyelvét kinyújtja, felső ajka egyenes. A test kicsi, zömök, a végtagok izomzata kiemelt, amely elsősorban a vádli kidolgozásánál hangsúlyos. Bész egy, az ábrázolási repertoárjára a Harmadik Átmeneti Kortól jellemző leopárdbőrt visel, melynek mancsai a vállairól lógnak le, feje pedig nyakba akasztott amulettként jelenik meg a mellkason. A tárgyat mágikus amulettként használhatták.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
