| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | németalföldi |
| Készítés ideje | 1619 körül |
| Tárgytípus | rajz |
| Anyag, technika | fekete, vörös kréta, toll, barna tinta, barna lavírozás, papír |
| Méret | 246 × 202 mm |
| Leltári szám | 1745 |
| Gyűjtemény | Grafikai Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Miután többéves itáliai tartózkodást követően Rubens visszatért Antwerpenbe, hamarosan nemcsak hazája, de az Alpokon túli térség legtekintélyesebb festője lett. Hírnevét tovább emelte páratlan diplomáciai karrierje. Miközben szinte szüntelenül Európa uralkodói udvarai között ingázott, számtalan festői megbízását jól szervezett műhelyének népes csapata teljesítette. Rubens tevékenysége legtöbbször csak az előkészítő vázlatok elkészítésére és az utolsó ecsetvonások megtételére korlátozódott.
Sok kortársához hasonlóan Rubens is szívesen örökítette meg családtagjait. A budapesti lapon különös gyengédséggel ábrázolta négy év körüli kisfiát, az első feleségétől, Isabella Branttól született Albertet. A rajz két jól elkülöníthető fázisban készült. Mint portrétanulmányai többségén, Rubens először fekete és vörös krétával vázolta fel a főbb vonalakat. Később tollal finoman megerősítette az arc kontúrját és fontosabb részleteit, végül barna tintával színezte a hajat, mégpedig olyan erőteljesen, hogy az eredeti krétavonalak ma már alig kivehetőek. Minden bizonnyal maga Rubens dolgozta át a rajzot, és ennek praktikus oka lehetett: festményeinek egyes alakjaihoz gyakran családtagjai arcmását használta fel. Albert budapesti portréjára szinte változatlan formában ráismerhetünk a Madonna vezeklő bűnösökkel és szentekkel (Kassel, Gemäldegalerie Alte Meister) Keresztelő Jánosának, illetve a Madonna virágkoszorúban (München, Alte Pinakothek) jobb alsó sarkában álló puttónak a vonásaiban.
Seres Eszter
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
