Királyok imádása Antwerpeni festő

A Királyok imádása téma ábrázolástörténetének külön fejezetét alkotják a 16. század első felének antwerpeni festményei. A gazdag németalföldi város műhelyeiből ekkoriban feltűnő gyakorisággal kerültek ki olyan háromrészes oltárképek, amelyek középső tábláján ez a jelenet látható. Eredetileg triptichon középső része volt ez a kép is, amelyen a rutinszerűen szőtt cselekmény későgótikus bábjáték formáját ölti. A dróton irányított szereplők szögletesen, hirtelenkedve mozognak, mimikájuk gyermek-lelkű közönséget feltételezően hangsúlyos. József komikus ámuldozással fogadja az előkelő vendégeket, a sorára váró két király sokat sejtetően néz össze, középen a zsidó főember és a zászlót tartó római tiszt sugdolózva tör Jézus vesztére. Az arcokon, főként Mária hosszúkás babaarcán opálos fény dereng, a háttérben a mesék üveghegye, meredek szikla tör magasba. Mária és József ruháján a díszítés csak a kanyargó szegélyre korlátozódik, de a többi figuránál nagyobb felületre terjed ki. Elég különös ez az arany csillogását sárga színnel imitáló minta, amely a kép kivitelezésének utolsó fázisában kerülhetett rá a ruhákra, páncélokra és ötvöstárgyakra, alighanem a műhely egy erre szakosodott mesterének köszönhetően. A többnyire rövid, játékosan kunkorodó vonalakból álló síkminta sorozattermelést sejtet, az ornamentális részek viszonylag egyszerű festésmóddal keltik a pompa illúzióját. A formákhoz lazán kötődő mustra és a lombokat alkotó festékpöttyök szőnyegszerű hatást kölcsönöznek a képnek.
© Tátrai Vilmos