Fríztöredék vadászjelenettel Óbudáról

Törésvonal mentén, két töredékből összeillesztett, fekvő hasáb alakú töredékes faragvány, melynek a faragott előoldala egy tekervényes indákkal átszőtt, töredékes vadászjelentet ábrázol. A felül keskeny keretbe foglalt visszamélyített mező jobb szélén egy réteges ruhát viselő, oldalnézetből ábrázolt vadász látható, aki bal kezében indát (esetleg botot), jobbjában pórázt tart. A vadász arca, illetve testének alsó része sérült, de kissé oldalra forduló arcán a homlokát keretelő, középen elválasztott haja, a szemei, az orrnyerge és bal füle megmaradt. A baljában fogott bottal egy ágaskodó kutyát hajt, ami épp egy nyulat készül elkapni. Az oldalnézetből ábrázolt, robosztus testű kutyának csak a bal mellső és hátsó, furcsán visszahajló mancsokban végződő lábai látszónak. Nyakán kidomborodó nyakörvet visel, aminek a pórázát a vadász tartja a jobb kezében. A kutya pofáján a szemet és az orrlyukat, illetve a harapásra nyílott szájában a fogak közeit mély furatok jelzik, fogaival az előle menekülni próbáló, de épp elkapott nyúl farkát harapja. Noha a kutya előtt jobbra futó nyúl teste a kutya és a vadász testarányaihoz képest erősen túlzó, azonban a fej- és orrformája, hosszú, mélyen vájatolt fülei és ugyancsak furattal mélyített szeme minden kétséget kizárva elárulja, hogy valóban nyúlról van szó. Ő is tart valamit a nyitott szájában, ami a kerethiány és a tört felület mellett megerősíti, hogy a vadászjelenet még folytatódott. Az alakokat összekötő, keresztbe-kasul hurkolódó, három páhuzamos vájattal megformált inda alulról a nyúl hátsó és a kutya mellső lába alól indul, és ágazik szét. A töredékessége ellenére is kifejezetten mozgalmas jelenet dinamikáját az egymásba fonódó jelenetsor és az össze-vissza tekergőző indák adják. Az ábrázolt alakok arányainak az esetlenségét egyértelműen ellensúlyozza a szobrász térbeliséget hangsúlyozó, helyenként részletező stílusa.

A fríztöredék egy nagyobb szobrászati kompozíció, az egykori óbudai Szent Péter-prépostság templomában a 12. század közepén felállított, nagyszabású szentélyrekesztőnek volt a része. A szentélyrekesztő szétszóródott töredékeit egyértelműen összekapcsolja az azonos szobrászati stílus és formaképzés, az ábrázolások tematikája, valamint a faragványok azonos kőanyaga és kiszerkeszthető mérete. A szerkezet rekonstrukciójának a központi elemét, az Ábrahám a három angyallal relief töredékét szintén a Magyar Nemzeti Galéria őrzi (ltsz. 55.1600). Az indás-állatalakos mezőkkel közrefogott ó- és újszövetségi jelenetek alatt egy velük tematikailag összefüggő, szintén indás-állatalakos párkány húzódott, amely feltehetően egy összefüggő jelenetsort ábrázolt. Ennek lehetett a része a vadászjelenetet ábrázoló töredék.