| Készítés helye | Egyiptom |
|---|---|
| Készítés ideje | Kr.e. 4. sz. - Kr.u. 3. sz. |
| Tárgytípus | szerves maradványok |
| Anyag, technika | Állatmúmia, vászon |
| Méret | 37 × 12,5 × 12,5 cm |
| Leltári szám | 97.7-E |
| Gyűjtemény | Egyiptomi Gyűjtemény |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Mélyföldszint, Ókori Egyiptom, Templomok és istenek |
Az íbiszek (Threskiornis aethiopicus) Thot isten szent állatai voltak az ókori Egyiptomban. Az egyiptomiak Thotot tartották az írás, olvasás, számolás, és a csillagok járását, valamint az idő múlását is számontartó pontos mérés istenének. Varázserővel bíró ősi szövegek és az idegen nyelvek ismerőjét látták benne, de bölcsességisteni vonásai mellett Thot harcias istennek is számított, aki rendszerint Hórusz sólyomisten támogatójaként lép fel annak mitikus harcaiban. Azonosították továbbá Thotot a Holddal és ebben a funkciójában a Nappal azonosított Ré isten helyettesének, az istenvilág vezírének tartották. Thot vezírként szoros kapcsolatban állt a jog és igazság fogalmaival, az egyiptomiak hite szerint a túlvilági bíróságon ő jegyezte fel a halott további sorsát meghatározó ítélet (a szív mérlegelése) eredményeit. Ábrázolásain Thot megjelenhetett íbiszként vagy íbiszfejű emberként, de hasonló gyakorisággal ábrázolták másik szent állatának, a galléros páviánnak (Papio hamadryas) az alakjában is. Az íbiszek mumifikálása az Kr.e. 7. században kezdődött, ekkor hozták létre a Thot legfontosabb kultuszhelyéhez, Hermupoliszhoz tartozó nekropoliszban (Tuna el-Gebel) az íbiszek és páviánok első közös temetőjét. Kezdetben csak itt temettek mumifikált íbiszeket, később Egyiptom más városaiban is hoztak létre íbisztemetőket, amelyek a görög-római korban a Hermésszel azonosított Thot után a Hermaion nevet viselték. A Tuna el-Gebel-i temetőben mintegy 900 évig, az Kr.u. 2. századig temettek íbiszeket, számuk több millióra tehető.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
