| Alkotó | |
|---|---|
| Készítés helye | Róma, Michele Gherardi |
| Készítés ideje | 20. század eleje (gipszmásolat), Kr. u. 150-200, Kr. e. 325-300 körül készült szobor nyomán (eredeti) |
| Tárgytípus | gipszmásolat |
| Anyag, technika | gipsz |
| Méret | 163 x 83 x 114 cm |
| Leltári szám | Ag.191 |
| Gyűjtemény | Antik Gyűjtemény - gipszmásolatok |
| Kiállítva | Csillagerőd (Komárom), Híres művek a Kr. e. 4. századból és ókori hatásuk, VII. terem |
Arész császárkori márványszobrának, az úgynevezett Ludovisi Arésznek a gipszmásolata.
Arész sziklán ül, mezítelen, a bal alkarjára és a jobb combjára tekert köpenye csak részben takarja el az ágyékát. Bal lábát földre tett sisakján nyugtatja, pajzsát maga mellé támasztotta. Kardot tart bal kezében, amellyel fölhúzott térdét kulcsolja át. A szobrot egyszerre jellemzi a hideg nyugalom és a feszült testtartás — így jeleníti meg a háború istenét. A márványszobron a jobb láb mögé bújó Erósz-alak talán 17. századi kiegészítés és a nagy szobrász, Giovanni Lorenzo Bernini (1598—1680) műve. Lehet, hogy a műhöz egy másik Erósz- vagy Aphrodité-szobor is tartozott.
A gipszmásolat márvány eredetijét a Kr. u. 2. század második felében faragták egy Kr. e. 325-300 között készült szobor nyomán. A gipszszobor bronzhatású festése ennek a kora-hellénisztikus bronz alkotásnak az anyagát idézi. A császárkori márványszobrot 1622-ben találták Rómában a Mars-mezőn. Ma is Rómában őrzik, a Museo Nazionale Romano-ban.
Hekler, Antal, Az antik gipszgyűjtemény I-II., Budapest, 1919-1920, 1923, no. 304. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
