Etruszk reliefdíszes szenelőtál

A nagy méretű korongolt agyagedény (impasto) peremén pecsétlő hengerrel kialakított reliefdísz fut körbe. a díszítés mindkét sávjában hatszor ismétlődik ugyanaz a jelenet, amelyben balról jobbra egy madár, két öklelő kecskebak, valamint egy férfialak látható. A vadászként azonosítható figura két görbe botot, a nyúlvadászat jellegzetes eszközét tartja a kezében, és két kutya segítségével egy nyulat űz az előtte kifeszített háló felé. Hasonló edények a Rómától mintegy 40 kilométerre északnyugatra fekvő Cerveteri (az ókorban Cisra, Agylla és Caere néven ismert település) műhelyeiben készültek a Kr. e. 6. században. A parázzsal megtöltött szenelők fűtésre, de ételek főzésére, melegítésére is szolgálhattak. elsősorban a lakóházak mindennapjaihoz tartoztak, de gyakran helyeztek szenelőket az elhunytak mellé sírokba is.

A vadászat, különösképpen a vadkan- és nyúlvadászat gyakori témája a szenelők díszítésének. míg a vadkanvadászat jelenetei egy görög mítoszt – Meleagrosz hőstettét a kaledóniai vadászaton – is felidézhették ókori szemlélőjükben, a nyúlvadászat nem kapcsolódik mitikus történethez. A valós vadászatok világából merítő ábrázolás azonban éppúgy alkalmas kifejezője volt az arisztokratikus életforma egyik legfontosabb aspektusának, és évszázadokon keresztül népszerű maradt az etruszk művészetben.

Lakatos Szilvia