En

Kvíz: Dürer kora – Német rajzok és metszetek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből

A Dürer és kora kiállításhoz készült kvízünkben tíz műtárgyhoz kapcsolódó teszünk fel játékos kedvű látogatóinknak.

 

 

Nicolaus Esterhazy pecsétje

A Szépművészeti Múzeum nemzetközileg elismert Grafikai Gyűjteménye csaknem 9000 rajzot és 100 000 darab különböző technikával készült grafikai lapot tartalmaz. Ennek egy jelentős részét II. Esterházy Miklós (1765–1833) gyűjteménye adja, amely 1870-ben került először a Magyar Tudományos Akadémia, később az Országos Képtár, majd a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe. A kiállításon több grafikán is jól kivehető a főhercegi gyűjtemény pecsétje, a kis koronával ellátott NE (Nikolaus Esterhazy) monogram.

Vajon hány darabot számlálhatott megvételekor a főhercegi gyűjtemény?

Albrecht Dürer: Ádám és Éva, 1504, részlet

Honnan származott és mivel foglalkozott a német reneszánsz legnagyobb hatású művészegyéniségének, Albrecht Dürernek az édesapja?

Cseh mester: Szent Margit, 1410–1415 körül

A Szépművészeti Múzeum egyik ritka kincse a Szent Margitot ábrázoló rajz, amely eredetileg szoborterv vagy mintalap lehetett. Bár a mű szerzője máig ismeretlen, valószínűleg német vagy cseh mester munkája. A rajz finomsága, kompozíciójának tisztasága és kiegyensúlyozottsága miatt az internacionális gótika pompás példája.


Vajon mire utalhat a szent fején látható ékes korona

Albrecht Dürer: Négy boszorkány, 

Az 1497-ben készült A négy boszorkány című lap bonyolult, máig megfejtésre váró jelentéssel bír. A négy meztelen nő egy szűk helyiségben egymás felé fordulva áll. Lábuknál koponya, a háttérben ördögi lény látható. Dürer első datált rézmetszetét hagyományosan az 1487-ben megjelent Malleus Maleficarum (Boszorkánypöröly) című irodalmi művel szokás kapcsolatba hozni.

Na de miről szólhat ez a különös című könyv? 
Albrecht Dürer: Az Apokalipszis négy lovasa, 1497–1498 körül

Dürer legsikeresebb ifjúkori grafikai munkája az Apokalipszis című, tizenöt lapból álló fametszet-sorozat volt. A kompozíciók az Újszövetség utolsó könyvének, János jelenéseinek illusztrációi. A kiállításon a sorozat legismertebb lapja látható, amely az Apokalipszis négy lovasát ábrázolja. A Jelenések könyvének 6. fejezetében olvasható leírás szerint mind a négy lovas a világ elpusztításának valamely fegyverét hordozza.

A halál és a háború jelképei egyértelműek, de vajon mit jelképez a harmadik lovas kezében látható mérleg?
Albrecht Dürer: Melencolia I, és részlet

A Dürer Melencolia I című rézmetszetén lévő tárgyak, szerszámok és mérőeszközök az építészet, a geometria és az asztrológia tudományát jelenítik meg, ugyanakkor a gondolataiba merülő nőalak és maga a cím a négy vérmérséklet középkorban rendkívül népszerű elméletére utal. A háttérben egy titokzatos, számokkal teli négyzetet látunk, egy úgynevezett Jupiter-négyzetet (Sigillum Iovis), amelybe a számok 1–16-ig úgy vannak beírva, hogy átlósan, függőlegesen, vízszintesen és sarkosan csoportosítva összegük 34-et adjon ki. A négyzetből a metszet készítésének dátuma is kiolvasható.

Mikor készült tehát a
Melencolia I című metszet?
id. Lucas Cranach: Szent György, 1506 körül

A középkori lovageszmény megtestesítője sárkányölő Szent György volt, akinek népszerű legendája sok régi és új mesés történet ihletője. Kultusza akkor kapott nagyobb lendületet, amikor III. Frigyes császár 1468–1469 között megalapította a Szent György Lovagrendet, a törökellenes háborúk jegyében. A középkorban a katolikus egyház az egyik legtöbbet ábrázolt szentje Szent György lovag volt. De vajon mi mindent vontak az oltalma alá?

Kinek és minek volt Szent György a védőszentje?
 id. Jörg Breu: Lucretia története,  1528. körül

Id. Jörg Breu Lucretia történetét bemutató rajza egy 1528-as datálású festményhez készült előkészítő vázlat. A rajzon jól megfigyelhetőek a tér mélységének ábrázolását lehetővé tévő perspektivikus szerkesztővonalak, amelyekkel a zsúfolt jelenet jól átlátható, világos kompozícióvá áll össze.

De vajon ki lehetett Lucretia és miért fontos a története?
Augustin Hirschvogel: Mókusvadászat számszeríjjal, 1530–1536 körül

Augustin Hirschvogel Mókusvadászat számszeríjjal című előkészítő rajza annak az 53 darabos vadászjelenet-sorozatnak része, amely alapján dekoratív üvegablakokat készítettek. A rajzok különféle vadak, például medvék, farkasok, szarvasok és szárnyasok befogását és elejtését jelenítik meg, hű képet adva a XVI. századi vadászati módszerekről, viseletről és fegyverekről.

Vajon miért volt különösen hatékony lőfegyver a számszeríj a hagyományos íjhoz képest?
Hans Hoffmann: Béka, 1582 körül

Hans Hoffmann a XVI. század végén kibontakozó természettudományos naturalizmushoz kapcsolódó művész. Életművében számos botanikai és zoológiai alapossággal rögzített növény- és állatábrázolás található. A kiállítás egyik legmegkapóbb állatábrázolása egy teljesen hétköznapi állatkát, egy Magyarországon is őshonos kétéltűt ábrázol.

Milyen fajhoz tartozik a képen látható béka?

Kiállításaink közül ajánljuk