Kvíz: Dürer kora

A Dürer kora – Német rajzok és metszetek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből című kiállításhoz készült kvízünkben tíz műtárgyhoz kapcsolódó teszünk fel játékos kedvű látogatóinknak.

Nicolaus Esterhazy pecsétje

A Szépművészeti Múzeum nemzetközileg elismert Grafikai Gyűjteménye csaknem 9000 rajzot és 100 000 darab különböző technikával készült grafikai lapot tartalmaz. Ennek egy jelentős részét II. Esterházy Miklós (1765–1833) gyűjteménye adja, amely 1870-ben került először a Magyar Tudományos Akadémia, később az Országos Képtár, majd a Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe. A kiállításon több grafikán is jól kivehető a főhercegi gyűjtemény pecsétje, a kis koronával ellátott NE (Nikolaus Esterhazy) monogram.

Vajon hány darabot számlálhatott megvételekor a főhercegi gyűjtemény?

51 305 grafikai lapot és 3535 rajzot

20 131 grafikai lapot és 18 rajzot

5678 grafikai lapot és 214 rajzot

Albrecht Dürer: Ádám és Éva, 1504, részlet

Honnan származott és mivel foglalkozott a német reneszánsz legnagyobb hatású művészegyéniségének, Albrecht Dürernek az édesapja?

A művész apja Nürnbergben született, ahol asztalosként dolgozott, ezért Dürer már fiatalon megismerkedett a fametszetkészítés rejtelmeivel.

Dürer apja a magyarországi Gyula környékéről, az egykori Ajtósról származott. 1455-ben telepedett le Nürnbergben, ahol ötvösmesterként dolgozott. Dürer grafikai munkáinak finom rajzossága, gazdag vonalhálózata is az ötvösműhelyben tanultaknak köszönhető.

Dürer apja gazdag cseh kereskedő volt és fia is örökölte remek üzleti érzékét. A művész nagy haszonnal értékesítette fa- és rézmetszeteit, amelyek egész Európában híressé tették nevét.

Cseh mester: Szent Margit, 1410–1415 körül

A Szépművészeti Múzeum egyik ritka kincse a Szent Margitot ábrázoló rajz, amely eredetileg szoborterv vagy mintalap lehetett. Bár a mű szerzője máig ismeretlen, valószínűleg német vagy cseh mester munkája. A rajz finomsága, kompozíciójának tisztasága és kiegyensúlyozottsága miatt az internacionális gótika pompás példája.

Vajon mire utalhat a szent fején látható ékes korona

Antiokheiai Szent Margit királyi származású lévén, saját jogon viseli a koronát.

Ez nem világi, hanem egyházi szimbólum: mivel Margit kitartott keresztény hite mellett, elnyerte a vértanúság koronáját.

Egyszerű dekorációs elem, szépen harmonizál a szent kezében látható kereszttel.

Albrecht Dürer: Négy boszorkány,

Az 1497-ben készült A négy boszorkány című lap bonyolult, máig megfejtésre váró jelentéssel bír. A négy meztelen nő egy szűk helyiségben egymás felé fordulva áll. Lábuknál koponya, a háttérben ördögi lény látható. Dürer első datált rézmetszetét hagyományosan az 1487-ben megjelent Malleus Maleficarum (Boszorkánypöröly) című irodalmi művel szokás kapcsolatba hozni.

Na de miről szólhat ez a különös című könyv?

A rengeteg kiadást megélt Boszorkánypöröly című munka népszerű középkori viccek és tréfák gyűjteménye, amit ma is haszonnal forgat minden tréfacsináló.

Háborús szakirodalom, amely különböző fegyvernemek harcászati és stratégiai felhasználásról értekezik.

A Malleus a boszorkányok praktikáit és varázsigét gyűjti csokorba, valamint megdöbbentő részletességgel taglalja kínzásuk és kivégzésük módszereit is, mivel szerzői inkvizítorok voltak.

Albrecht Dürer: Az Apokalipszis négy lovasa, 1497–1498 körül

Dürer legsikeresebb ifjúkori grafikai munkája az Apokalipszis című, tizenöt lapból álló fametszet-sorozat volt. A kompozíciók az Újszövetség utolsó könyvének, János jelenéseinek illusztrációi. A kiállításon a sorozat legismertebb lapja látható, amely az Apokalipszis négy lovasát ábrázolja. A Jelenések könyvének 6. fejezetében olvasható leírás szerint mind a négy lovas a világ elpusztításának valamely fegyverét hordozza.

A halál és a háború jelképei egyértelműek, de vajon mit jelképez a harmadik lovas kezében látható mérleg?

A mérleg csillagjegyre utal, amely a világvége időpontját határozza meg.

A végítéletre vonatkozik, vagyis minden földi halandó tettei fölött ítélet mondatik.

A mérleg az élelmiszerek drágulásra, a pénz elértéktelenedésre, végső soron az éhínségre utal.

Albrecht Dürer: Melencolia I, és részlet

A Dürer Melencolia I című rézmetszetén lévő tárgyak, szerszámok és mérőeszközök az építészet, a geometria és az asztrológia tudományát jelenítik meg, ugyanakkor a gondolataiba merülő nőalak és maga a cím a négy vérmérséklet középkorban rendkívül népszerű elméletére utal. A háttérben egy titokzatos, számokkal teli négyzetet látunk, egy úgynevezett Jupiter-négyzetet (Sigillum Iovis), amelybe a számok 1–16-ig úgy vannak beírva, hogy átlósan, függőlegesen, vízszintesen és sarkosan csoportosítva összegük 34-et adjon ki. A négyzetből a metszet készítésének dátuma is kiolvasható.

Mikor készült tehát a Melencolia I című metszet?

Nem tudom, nem vagyok jó matekból.

Ja, ehhez nem is kell számolni! 1514.

Mivel a Jupiter-négyzet 16 kis négyzetből áll, az 1500-as év fordulóját pedig különösen nagy asztrológiai jelentőségű dátumnak tartották, ezért a megoldás: 1516.

id. Lucas Cranach: Szent György, 1506 körül

A középkori lovageszmény megtestesítője sárkányölő Szent György volt, akinek népszerű legendája sok régi és új mesés történet ihletője. Kultusza akkor kapott nagyobb lendületet, amikor III. Frigyes császár 1468–1469 között megalapította a Szent György Lovagrendet, a törökellenes háborúk jegyében. A középkorban a katolikus egyház az egyik legtöbbet ábrázolt szentje Szent György lovag volt. De vajon mi mindent vontak az oltalma alá?

Kinek és minek volt Szent György a védőszentje?

A tudományok és a művészetek patrónusa, a szent attribútuma, a sárkány a nehézségeket szimbolizálja, amit minden alkotó elmének le kell küzdenie.

A fegyveres testületek, a fegyverkovácsok, a lovagok és lovagrendek, illetve a vándorlegények védőszentje, a sárkánnyal ábrázolt alakja a jó és a rossz örök küzdelmének szimbóluma.

A gyógyítók, a borbélyok és az orvosok védőszentje, mert legendája szerint a sárkány mérgéből gyógyfőzetet készített, így segítette meg a betegségben senyvedőket.

id. Jörg Breu: Lucretia története, 1528. körül

Id. Jörg Breu Lucretia történetét bemutató rajza egy 1528-as datálású festményhez készült előkészítő vázlat. A rajzon jól megfigyelhetőek a tér mélységének ábrázolását lehetővé tévő perspektivikus szerkesztővonalak, amelyekkel a zsúfolt jelenet jól átlátható, világos kompozícióvá áll össze.

De vajon ki lehetett Lucretia és miért fontos a története?

Egyértelműen a hírhedt méregkeverőről, az 1519-ben elhunyt Lucretia Borgiáról lehet szó, akinek az erkölcstelen életéről szóló legendák egész Európát bejárták. A kép előterében, a jobboldalt fekvő női alak Lucretia Borgia egyik áldozata lehet.

Lucretia az 1500-as évek elejének híres velencei kurtizánja volt, aki nem átallott nyilvános helyeken jeleneteket rendezni, ezzel híva fel magára az előkelő urak figyelmét. A kép bal sarkában férfiak egy csoportjában állva éppen egy tőrt tart mellkasához.

Lucretia híres római asszony volt, aki az utolsó római király, Tarqinius Superbus (Kr. e 535–509 között) uralkodásának idején élt. Lucretia férje éppen háborúban volt, amikor a zsarnok fia, az ifjabb Tarquinius meg akarta becsteleníteni az asszonyt. A nő a házastársi hűség jegyében inkább az öngyilkosságot választva, szíven döfte magát. A jelenet a kép előterében, baloldalt látható.

Augustin Hirschvogel: Mókusvadászat számszeríjjal, 1530–1536 körül

Augustin Hirschvogel Mókusvadászat számszeríjjal című előkészítő rajza annak az 53 darabos vadászjelenet-sorozatnak része, amely alapján dekoratív üvegablakokat készítettek. A rajzok különféle vadak, például medvék, farkasok, szarvasok és szárnyasok befogását és elejtését jelenítik meg, hű képet adva a XVI. századi vadászati módszerekről, viseletről és fegyverekről.

Vajon miért volt különösen hatékony lőfegyver a számszeríj a hagyományos íjhoz képest?

Használata jóval egyszerűbb, mint a hagyományos hosszú íjé, ezért rövidebb idő alatt ki lehetett képezni a számszeríjászokat, mint az íjászokat.

Bár a hagyományos hosszú íjak nagyobb hatótávolságúak, pontosabbak és nagyobb lőgyorsasággal rendelkeztek, a számszeríjászatot tetszetősebb, nemesebb fegyvernemnek tartották, mint a hagyományos íjászatot.

A számszeríj egyfajta hideg lőfegyver, nyélre rögzített íj, amely rendelkezik felhúzó és elsütő szerkezettel, ezért kisebb erőt igényel a felajzása, mint a hagyományos íjaké.

Hans Hoffmann: Béka, 1582 körül

Hans Hoffmann a XVI. század végén kibontakozó természettudományos naturalizmushoz kapcsolódó művész. Életművében számos botanikai és zoológiai alapossággal rögzített növény- és állatábrázolás található. A kiállítás egyik legmegkapóbb állatábrázolása egy teljesen hétköznapi állatkát, egy Magyarországon is őshonos kétéltűt ábrázol.

Milyen fajhoz tartozik a képen látható béka?

barna varangy

kecskebéka

gyepi béka

Kertész, Moholy-Nagy, Capa… / Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989)

Folyt. köv. / Sorozatok, variációk, ismétlődő mintázatok a 16. és a 20. század grafikai művészetében

Szépmű állandó bérlet

Fotóművészek közelről

Varázslatos tánclépések

Nyári táborok 2024

Kiállításaink közül ajánljuk

Folyt. köv.

Kertész, Moholy-Nagy, Capa… / Magyar fotóművészek Amerikában (1914–1989)

Barokk változatok – Magyarországi művészet 1600-1800