En

Hédervárról Eperjesen át Liverpoolig: két elefántcsont diptychon a késő római világból

A liverpooli World Museum és a Szépművészeti Múzeum együttműködésének keretében másfél évszázad után újra Magyarországon látható két késő római diptychon, amelyek egykor az antik emlékek legnagyobb, nemzetközi rangú hazai magángyűjteménybe, a Fejérváry–Pulszky-gyűjteménybe tartoztak. Az elefántcsontból faragott táblákat a látogatók az Antik Gyűjtemény kamarakiállítás-sorozata, a Muszeion új tárlatán csodálhatják meg 2021. február 28-ig.

A diptychon görög kifejezés, amelyet a ’kettő’ és az ’összehajt’ jelentésű szavakból képeztek. A diptychonok eredetileg a római közigazgatásban használt kinevezési okiratok voltak. A 4–5. század fordulójától viszont luxustárgyakként is elterjedtek: a legvagyonosabb előkelők küldték őket egymásnak ajándékba, hogy különféle fontos eseményekről, például hivatali kinevezésekről vagy házasságkötésekről emlékezzenek meg. Olykor csak a táblák faragott díszítéséből tudunk következtetni arra, hogy milyen alkalomra készültek – ez érvényes a liverpooli tárgyakra is.

Az úgynevezett Vadászat-tábla dámszarvasvadászatot ábrázol egy amphitheatrumban. A küzdőtér fölötti díszpáholyban tisztségviselők ülnek. Ilyen állatviadalokat az újonnan hivatalba lépő gazdag rómaiak rendeztek: a diptychon talán egy ilyen alkalomhoz kötődött.

A másik kiállított faragvány egészen más eseményre utal. A kettős táblán a gyógyítás istene, Aszklépiosz, és lánya, a jó egészség istennője, Hügieia jelenik meg, a diptychon tehát valamilyen gyógyulással vagy születéssel kapcsolatos családi alkalomra készülhetett.

 

1. Liverpool_M10044k

Az Aszklépiosz és Hügieia diptychon National Museums Liverpool, World Museum, ltsz. M10044

2. Liverpool_M10042k

A Vadászat-tábla National Museums Liverpool, World Museum, ltsz. M10042

3. Raphael Morghen_BM

Raphael Morghen metszete az Aszklépiosz és Hügieia-diptychonról,1805 (London, British Museum)

4. LA_Vadászat

A Liber Antiquitatis lapjáról készült rézmetszet a Vadászat-tábla ábrázolásával, 1853

A Kr. u. 5. század elejéről való tárgyak a legszebb késő antik diptychonok közé tartoznak. Az ilyen faragványokat a közép- és újkori Európában is luxustárgynak tekintették és nagy becsben tartották. A két istenalakot ábrázoló diptychon felfedezését például lelkesen ünnepelte a korabeli műértő közönség – neves művészek készítettek metszetet róla, sőt egy berakásos díszdoboz is készült hozzá. A faragványt ezzel együtt szerezte meg Viczay Mihály gróf 1806-ban. Az ő hédervári gyűjteményéből került Fejérváry Gáborhoz Eperjesre 1834-ben, aki később egy párizsi árverésen a Vadászat-táblát is megvásárolta.

Az Aszklépiosz és Hügieia-diptychon már egy 1500-re datálható tollrajzon is szerepel, a Vadászat-tábláról szóló első értesülés 1805-ből való. Ekkor egy francia magángyűjteményben látták, amely számos, korábban kolostorokban, püspökségeken őrzött, páratlan műremeket is tartalmazott. Talán a Vadászat-tábla is ilyen utat járhatott be.

Fejérváry halála után unokaöccse, Pulszky Ferenc a liverpooli gyűjtőnek, Joseph Mayernek adta el a két diptychont. A brit ékszerész és üzletember közkincsként tekintett az általa megvásárolt műtárgyakra, ezért a különböző kultúrákból és korszakokból származó, 14 000 tételes műgyűjteményét Liverpool városának adományozta. Ez lett a liverpooli World Museum gyűjteményének alapja.

A két múzeum együttműködésének köszönhetően az elefántcsont táblák most újra együtt láthatók az egykori Fejérváry-gyűjtemény más műtárgyaival, amelyek a Szépművészeti Múzeumba kerültek. Ilyen például a Grimani-kancsó, az Exékiasz-váza és Imhotep isten bronzszobra. A diptychonok korszakokon átívelő történetéről és értékeléséről Bollók Ádám, Chrissy Partheni régész és Szentesi Edit művészettörténész írt kísérő tanulmányt. A gazdagon illusztrált kiadvány megvásárolható a MúzeumShopban. A kiállítás 2021. február 28-ig látogatható.

Kiállításaink közül ajánljuk