A Kelet vonzásában – játékos kvíz

Emil Orlik: Triptichon: A japán festő (Kanō Motonobu). A japán metsző. A japán nyomdász, 1902

Lucien Pissarro: A halak királynője, 1894

A Monarchia művészei elsőként a nyugat-európai festők munkásságán keresztül találkoztak Japán kultúrájával, ezért szerepelnek a kiállításunkon francia és brit képzőművészek metszetei is. Látható Lucien Pissarro egy lapja, Margaret Lust A halak királynője című mesekönyvének az illusztrációja. A kötet 13 fametszetet tartalmaz, a festő a kislánya számára készítette a képeket. Ez a könyv volt az első, amelyet a Pissarro által alapított kiadó megjelentetett.

A múzeum gyűjteményében megtalálhatók Camille Pissarro festményei és grafikái is. Mi a családi kapcsolat Camille és Lucien között?

A brit művész autodidakta módon sajátította el a fametszés technikáját. A 12 portré című sorozat kis példányszámban készült, Nicholson a nyomtatás után kézzel színezte a lapokat. A sorozatban szerepel többek között Viktória királynő, Rudyard Kipling, James McNeill Whistler és a híres francia díva, Sarah Bernhardt. Az azonos méretű, négyzetes formátumú metszeteken a művész semleges háttér előtt, szinte csak sziluettekkel ábrázolta a modelljeit, akiket egy-egy karakteres mozdulattal tett könnyen felismerhetővé. 

Sarah Bernhardt úgy a színpadon, mint a magánéletben megkövetelte magának a figyelmet. A színészeten kívül tervezett ruhát, szobrászkodott, jótékonykodott és volt néhány extrém szokása.
Melyiket tulajdonítják neki?

Norbertine Bresslern-Roth: Tukánok, é. n.

A kiállításon egyetlen női művész, Norbertine Bresslern-Roth életművében az állatábrázolás a legjellemzőbb téma. A tárlatunkon szereplő lapon az egzotikus madarak a szűk képkivágatban sajátságos ornamenssé állnak össze. Ez a kompozíciós megoldás igen gyakori a japán fametszeteken.

A grafikán látható tukán Dél-Amerikában őshonos, az osztrák festőnő anatómiailag mégis pontosan ábrázolta a madarat.
Hol találhatott modellt a művéhez?

Kozma Lajos: Könyvdíszek, 1908 körül

Kozma Lajos építészhallgató volt, amikor beiratkozott a budapesti Mintarajziskola grafikai szakára. Azok az építészek, akik a népművészeti értékek felismerésével próbáltak újat alkotni, „Fiatalok” néven tömörültek csoportba, és Megfagyott muzsikus címmel folyóiratot indítottak. Az első szám címlapját Kozma Lajos tervezte, és ebben jelentek meg a kiállításunkon is látható iniciáléi.

Kozma jelentős grafikai munkássága mellett elsősorban építészként alkotott maradandót.
Melyik budapesti filmszínház épületét tervezte?

Carl Moll: Beethoven-házak, 1902

Carl Moll a bécsi Secession művészeként az 1902-ben, Beethoven tiszteletére megrendezett kiállítás katalógusa számára készítette első fametszetét. Ezt követte tíz másik lap, majd a sorozat mappa formájában is megjelent. A metszetek a Bécs környéki Hohe Warte utcarészleteit ábrázolják. A sorozatot kevés színnel nyomott, néha teljesen síkszerű házak, kövezett utcák jellemzik.

A bécsi Secession egyesület folyóirata a Ver Sacrum volt, amelynek állandó szerzői között találjuk Carl Mollt.
Mit jelent a kiadvány címe?

Max Kurzweil: Párna, 1903

Szintén a bécsi Secession tagja volt az osztrák származású, de Csehországban született Max Kurzweil. Bécsi letelepedése előtt Franciaországban élt, ott ismerte meg feleségét, Marthe-ot, aki a tárlatunkon bemutatott fametszet modellje. Kurzweil munkáiban elegyítette az osztrák szecesszióra jellemző geometrikus vonalvezetést a francia art nouveau gördülékeny, hullámzó ornamentikájával. 

Conrad Gyula: Mezőkövesdi lány, 1910

„Jelenleg a színes fametszeteket kultiválom leginkább, és ez okból tanulmányozom a halhatatlan japáni nagymestereket, kik színben és formában eddig felülmúlhatatlanok a fametszetben. Magyar tárgyú színes fametszet, a japánok ügyességével elkészítve, ez mostani munkásságom célja.” Conrad Gyula két lapot készített a fenti mondataira hivatkozva. A kiállításon a mezőkövesdi viseletben ülő lányt ábrázoló metszet látható.

Mezőkövesd híres volt arról, hogy az itteni asszonyok hordták a legcifrább, legtarkább viseletet. A gazdaságilag nehéz időszakban is úgy tartotta a matyó ember, hogy „hadd korogjon, csak ragyogjon!” A különböző tájegységek viseleteik egyes darabjait másként nevezik.

Hogyan hívják Mezőkövesden a szoknya elé kötött hímzett fekete ruhadarabot?

Tichy Gyula: Diana és Akteon, 1912

Tichy Gyula egy színnel nyomott linóleummetszetein eltávolodott a japán grafikák térszerkesztési elveitől. Zsúfolt lapjain a pozitív és a negatív formák erőteljes kontrasztjával kísérletezett.

A kiállított metszet Ovidius Átváltozások című művének egy történetét illusztrálja. Akteon vadászat közben a nimfákkal fürdőző Diana közelébe tévedt. Az istennő éktelen haragjában szarvassá változtatta az ifjút.

Mi lett a történet folytatása?

Felix Vallotton: Tüntetés, 1893

Felix Vallotton az 1880-as években ismerkedett meg a japán fametszetekkel. A Hokuszai iránti tiszteletből, a japán mester Fudzsi hegyét ábrázoló sorozata nyomán hat kompozíciót készített szülőföldjének, Svájcnak a magaslatairól. Az itt látható lapján a modern élet egy új jelenségét, a tüntetést ábrázolta. A lap közel kétharmada fehér, a tömeg átlós irányban felfelé áramlik.