Zeusz és Héra az Ida-hegyen
1800 utáni Gyűjtemény
Alkotó | |
---|---|
Kultúra | francia |
Készítés ideje | modell: 1849; öntés: 1875-1918 között |
Tárgytípus | szobor |
Anyag, technika | bronz |
Méret | 76 × 67 × 30 cm |
Szignó | A kentaur jobb mellső lába alatt, a szikla oldalában, kör alakú, aranyozott, beütött pecséttel: Collection – F. BARBÉDIENNE – Paris |
Leltári szám | 74.1.U |
Gyűjtemény | 1800 utáni Gyűjtemény |
Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
Antoine Barye a francia romantikus szobrászat egyik kiemelkedő mestere volt, alkotásainak témáját legfőképpen az állatok egzotikus, idegen világából merítette. Közeli barátjával, Eugène Delacroix-val együtt rendszeresen járt a párizsi állatkertbe, ahol a különböző fajok viselkedését és anatómiáját tanulmányozta. Kompozíciói gyakran egymással küzdő állatokat jelenítenek meg; az olykor kegyetlen összecsapásokból a fauna vad szépségét, féktelen erejét emelte ki.
Az 1850-es párizsi Szalonon bemutatott, Thészeuszt ábrázoló szobra a görög mítosz romantikus értelmezése: egy esküvőn, ahol az ünneplő kentaurok az ital hatására megvadultak és rátámadtak az asszonyokra, Thészeusz közbelépett, és megölte a menyasszonyt elragadó Bienort. Barye a klasszikus témát a rá jellemző erővel, mozgalmassággal jelenítette meg: az erős átlókra épülő kompozíció dinamikus, egyben kiegyensúlyozott egységgé kovácsolja a félisten és a hibrid – ló altestű, férfi felsőtestű – lény egymásnak feszülő izmos testét. A hős által leigázott kentaur az emberben rejlő állatias ösztönök feletti győzelmet szimbolizálja.
Kovács Anna Zsófia
Illyés, Mária, Verő, Mária (ed.), XIX. századi francia művek, A Szépművészeti Múzeum gyűjteményei/The Collections of the Museum of Fine Arts, Budapest 4, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2001, 14-16. o.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.