| Készítés ideje | 2–3. század |
|---|---|
| Tárgytípus | dombormű |
| Anyag, technika | faragott, mészkő |
| Méret | 31,2 × 18 × 8,8 cm |
| Leltári szám | 60.10.A |
| Gyűjtemény | Antik Gyűjtemény |
| Kiállítva | Ez a műtárgy nincs kiállítva |
A sírkő az egyiptomi Terenuthisban elterjedt sztélék csoportjába tartozik. Egyszerűsített, felül félköríves záródású keretben szemköztnézetben álló férfit ábrázol, aki rövidujjú chitónt és hosszú köpenyt visel. Mindkét kezét nyitott tenyérrel imára emeli a magasba, ez a Terenuthisi sírkövek egyik leggyakoribb ábrázolási típusa. A budapesti darabot azonban egyedivé teszi, hogy a férfi jobb kezéhez kalapácsot illesztettek, mintha fogná. A szerszám az elhunyt foglalkozására utal. Ezt erősíti meg az alsó mezőbe vésett háromsoros görög felirat is, amely az elhunyt nevét, foglalkozását és életkorát tartalmazza:
Ἀπολλόδωρος {ν} | χαλκεύς ἐτῶ<ν> | λη εὐψύχ<ε>ι.
Apollodóros tehát bronzműves (chalkeus) volt, és 38 éves korában halt meg. A kőfaragó a második sor végén az etón szó utolsó betűjét helyhiány miatt a fölötte lévő sor végére írta oda.
A darabot Castiglione László vásárolta a múzeum számára Medinet el-Fayumban Helmi Agaybi műkereskedőtől (1959).
Anyagvizsgálatok eredménye alapján a sztélé egyiptomi mészkőből készült.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
