Szabadon választott (házi- vagy vad-) állat ábrázolása vagy gazdi és állat (házi kedvenc) közös portréja
Szeretnénk, ha bemutatnád a kedvenc állatod tulajdonságait, külső jellegzetességeit, környezetét, vadállat esetén élőhelyét. Örülünk, ha sok élénk színt használsz és az apró részletekre is odafigyelsz.
Technika: filctoll kivételével bármilyen rajzeszköz, ceruza, szén, olajpasztell, porpasztell, rajzkréta, vízfesték, tempera, illetve különböző kreatív anyaghasználat, vegyes technika
Méret: A4 vagy A3 méretű papír
Kérjük, fényképezd le vagy szkenneld be a rajzod/festményed – fehér háttérrel, JPG fájlformátumban, min. 72 DPI felbontással, max. 5 MB méretben.
Az alkotó nevét, korát, telefonszám-elérhetőségét tartalmazó levelet és a pályaműről készült csatolmányt az alábbi e-mail címre várjuk: rajzpalyazat@szepmuveszeti.hu
Pályázónként egy művet fogadunk el.
Figyelem! A díjazottaktól az eredményhirdetés után bekérjük az eredeti művet is. A postaköltséget mi álljuk.
A beérkezett pályaműveket a Szépművészeti Múzeum múzeumpedagógusai és muzeológusai értékelik.
Eredményhirdetés: 2021. június 1.
A győzteseket e-mailben értesítjük. A kiválasztott képeket és a győztesek nevét a múzeum honlapján is közzétesszük.
Köszönjük a részvételt!
A pályázaton való részvétellel feljogosítod a múzeumot, hogy a pályaműveddel szabadon rendelkezzen. Ez azt jelenti, hogy a Szervező bármelyik rajzot vagy festményt bemutathatja saját, illetve a Partnerek honlapján, Instagram és Facebook oldalán.
Valenciai festő: Férfi macskával, 1569 körül, hársfa, olaj (a festmény megtekinthető az állandó kiállításban)
A spanyolországi Valencia tartományban működő ismeretlen festő művén egy elegánsan öltözött, középkorú, szakállas férfi díszes karosszékben üldögél, és egy macskát vagy valamilyen más, macskaszerű állatot simogat. Arcát kissé elfordítja tőlünk, ám a nézőre szegeződő tekintete beszédes, mintha éppen egy mondat közben állt volna meg. A portré modellje, öltözéke és környezete alapján, művelt, előkelő úr, talán tudós udvari ember, de akár költő vagy filozófus is lehet. A festmény 1996-os restaurálása után háttérben arabeszk díszes fal, mellvéd és grisaille-ban megfestett fríz került elő.
A férfi kezében tartott papírlapon spanyol nyelvű felirat olvasható: „Ay que no ay plazer sin ay.” („Ej, nincsen öröm üröm nélkül!”) Ez a közmondásszerű bölcsesség a képen megjelenő macskával együtt jelképes mondanivalót rejteget. Ha az állatot macskának tartjuk, akkor a macska ebben az esetben a szabadságot jelképezheti, ha viszont foltos bundája alapján leopárdra gondolunk, akkor a testi örömökre és azok veszélyeire utalhat. Bárhogy is, a kutatóknak máig nem sikerült megfejteniük sem a talányos felirat pontos jelentését, sem az ábrázolt személyét, sem pedig a festő kilétét.
Jacopo Bassano (Jacopo dal Ponte) (Bassano del Grappa, 1517 – Bassano del Grappa, 1592): Az alvó pásztor, 1568 körül, olaj, vászon
A legtöbb mai gyerek számára már nem magától értetődő a háziállatok ismerete és a velük való mindennapos munka. A 20. század első feléig és időnként még később is, vidéken a gyerekek feladata volt a ház körüli állatok ellátása és gondozása. A parasztgyerekek egészen kis koruktól napkelte előtt keltek és gyakran nehéz fizikai munkát végeztek. A nagyobb testű állatok téli etetése vagy nyaranta a legelőre való kihajtása fáradságos és nagy figyelmet igénylő munka volt. Akár saját állatokról, akár egy nagygazda állatairól volt szó, a betegségek, sérülések elkerülése miatt nagyon gondosan kellett a legelő- és itatóhelyeket kiválasztani, mert a család egészének megélhetése múlott rajta. Nem csoda, hogy sok gyerek vagy fiatal pásztor napközben próbálta bepótolni a kimaradt alvást. Ezt a hétköznapi jelenetet idézi meg Jacopo Bassano velencei reneszánsz festő kedves hangulatú képe is.
Jacopo Bassano vallásos tárgyú képeken túlmenően számos bukolikus hangulatú festményt készített. Ezeken a képeken a mitológiai vagy bibliai jelenet mondanivalója háttérbe szorul a parasztok vagy pásztorok életének idillikus bemutatásához képest. A műfaj a 16. század során egyre népszerűbb lett, ahogy gazdagodtak a városok, növekedett a fejedelmek és uralkodók pénzügyi és politikai hatalma, úgy jelent meg az irodalomban és a képzőművészetben a természet tiszta szépsége iránti csodálat és az egyszerű élet utáni vágyakozás. Bár a kutatók feltételezik, hogy Bassano képének is lehetett irodalmi vonatkozása, egyelőre nem sikerült egyértelműen bizonyítani, melyik vallásos vagy mitológiai témához lehetne kötni.
A fának támaszkodó, alvó fiú nem egyértelmű főszereplője a képnek, a festő ugyanennyi figyelmet szentel az állatok gondos megfestésének. A juhokat és a teheneket terelő kisfiú, a kecske, a szamár vagy az aludni készülő, összegömbölyödött kutya szeretettel, aprólékosan van megfestve, míg a háttérben látható hegység, feltehetően az Alpok, és az égbolt nagyvonalúan, a tér mélységét és tágasságát éreztető módon.
Albrecht Dürer: A rinocérosz, 1515, fametszet
Abrecht Dürert különösen foglalkoztatta a növények és az állatok megörökítése. Az orrszarvút ábrázoló fametszet hátterében az állt, hogy 1515 májusában Indiából Európába került az akkor itt még ismeretlen, különös állat egy példánya. Az egzotikus állatot I. Emánuel portugál királynak hozták ajándékba. Hamarosan leírások és rajzok sokasága terjedt el róla. Dürer személyesen soha sem látta a rinocéroszt: úgy ábrázolta a vastag páncélú, rövid lábú és fején egyetlen éles szarvat viselő rinocérosz külsejét, ahogy a korabeli leírások alapján elképzelte. Ennek ellenére alkotását mintegy három évszázadon át, egészen a 18. század végéig, az orrszarvú hiteles ábrázolásának tekintették.
Észreveszitek a furcsaságokat Dürer fametszetén?