Feladat: a címben megadott témának megfelelő mű készítése, képzeletbeli lény vagy lények ábrázolása
Legyen az egyetlen hős vagy egy egész nép története, a mesék és mondák világában sokszor került egymással szembe a jó és a rossz. Sárkányok, egyszarvúak, griffek és más teremtmények az emberi fantázia szüleményei, a velük való találkozás mindig szimbolikus jelentéssel bír. Engedd szabadjára a fantáziádat, és készíts komoly, vicces vagy groteszk alkotást a jó és a rossz küzdelméről, az igaz hősök felemelkedéséről és a rossz bukásáról.
Bármilyen mesebeli, legendás vagy képzeletbeli állatot, különös lényt találsz ki, mi biztosan örömmel fogadjuk. Lehetnek szelídek és barátságosak, vagy csúnyák és félelmetesek, a lényeg, hogy minél egyedibb alkotások készüljenek!
Technika: filctoll kivételével bármilyen rajzeszköz, ceruza, szén, olajpasztell, porpasztell, rajzkréta, vízfesték, tempera, illetve különböző kreatív anyaghasználat, vegyes technika
Méret: A4 vagy A3 méretű papír
Kérjük, fényképezd le vagy szkenneld be a rajzod/festményed – fehér háttérrel, JPG fájlformátumban, min. 72 DPI felbontással, max. 3 MB méretben.
Az alkotó nevét, korát, telefonszámát az itt található adatlapon kérjük megadni és a pályaműről készült csatolmányt is csak ezen a felületen keresztül feltöltve tudjuk elfogadni.
Pályázónként egy művet fogadunk el.
Figyelem! A korosztályonkénti első három díjazottól bekérjük az eredeti művet is.
A beérkezett pályaműveket a Szépművészeti Múzeum múzeumpedagógusai és muzeológusai értékelik.
Eredményhirdetés: 2022. május 2.
A győzteseket e-mailben értesítjük. A kiválasztott képeket és a győztesek nevét a múzeum honlapján is közzétesszük.
A pályázaton való részvétellel feljogosítod a múzeumot, hogy a pályaműveddel szabadon rendelkezzen. Ez azt jelenti, hogy a Szervező bármelyik rajzot vagy festményt bemutathatja saját, illetve a Partnerek honlapján, Instagram és Facebook oldalán.
Köszönjük a részvételt!
Merítsetek inspirációt a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeiből,
segítségként megmutatunk egy-két műalkotást:
Fransisco Fernadez: Szent György legyőzi a sárkányt, olaj, vászon, 1650 (ki van állítva)
Fransisco Fernandez spanyol barokk festő hatalmas képén Európa egyik legnépszerűbb lovagszentjét, sárkányölő Szent Györgyöt láthatjuk. A rendkívül mozgalmas jelenet éppen azt a pillanatot ábrázolja, amikor a páncélos lovag lándzsájával ledöfi a rút sárkányt. A háttérben álló nőalak, feltehetően a közeli város királyának leánya, a sárkány ártatlan áldozata lett volna, ha a bátor lovag közbelépése meg nem menti a biztos haláltól.
Sárkányölő Szent György legendája feltehetően a 4. században keletkezett, és nagyon sok ábrázolása ismeretes. A pompás paripáján magabiztosan ülő lovag délceg alakja a Szépművészeti Múzeum több műtárgyán is feltűnik, ám csak ezen a spanyol változaton jelenik meg a ló egyszarvú formájában. Az unikornisok hagyományosan a tisztaságot, az ártatlanságot szimbolizálják, szemben a gonoszt megtestesítő sárkányok félelmetes és visszataszító megjelenésével.
Arnold Böcklin: Kentaur a falu kovácsánál, olaj, fa, 1888 (nincs kiállítva)
Ez a mókás hangulatú kép a svájci születésű Arnold Böcklin műve. A 19. század romantikus festői ugyanolyan előszeretettel nyúltak ismert mitológiai témákhoz, mint középkori lovagi történetekhez, ám ezeket meglehetősesen egyéni módon fogalmazták újra. Böcklin képén inkább komikus, mint magasztos jelenet bontakozik ki: a görög római mitológiából ismert erőszakos és csalafinta kentaur itt egy hétköznapi jelenet kissé ügyefogyott hőseként jelenik meg. Az őszhajú lóember éppen a kovácsnak mutatja patáját, kérve, hogy készítsen neki új patkót. A háttérben álló csodálkozó falusiak sem mutatnak riadalmat, inkább úgy tűnik, mintha a bizarr látványosság vonzotta volna őket a kovács műhelyéhez.
Ismeretlen mester: Szent János Evangélista látomása: a Napba öltözött Asszony, oltárszárny hétköznapi oldalának részlete Szentbenedekről, táblakép, 1510–1520
A kép az Újszövetség utolsó könyvének, a János evangélista által írt Jelenések könyvének egyik fejezetéhez készült illusztráció. A könyv a világ végéről és a végítéletről (az apokalipszisről) és Jézus Krisztus utolsó eljöveteléről ad látomásos leírást. A benne szereplő költői képek nagyon titokzatosak, a mai napig sokan próbálják megfejteni a benne foglaltakat.
Az itt látható táblaképen a sarokban üldögélő fiatalemberben a Jelenések könyvének íróját, Jánost ismerhetjük fel. Tekintetét az előtte kibontakozó jelenetre szegezi, a gonoszt jelképező hétfejű sárkányra, az embereket megsegítő égi édesanyára, Szűz Máriára és a mennyekben trónoló Atyaistenre. Az 1500-as évek fordulóján számos hasonló festmény és grafika készült, ugyanis Európa-szerte háborúk zajlottak, járványok pusztítottak és éhínség tizedelte a lakosságot. A politikai és gazdasági bizonytalanság hatására sokan fordultak magyarázatért titokzatos tanokhoz, a világ végét jövendölő leírásokhoz.