A címben megadott tematikáknak megfelelő tájábrázolás: „élet az édenkertben” vagy „utazás Noé bárkáján”
Kíváncsiak vagyunk, hogyan tudod a választott bibliai történetet a magad képére formálni. Szerinted, milyen lehet a paradicsomban élni? Vajon milyen állatok és növények vannak ott? Milyen lehetett Noé bárkája? Hogyan férhetett el benne olyan sok állat?
Technika: filctoll kivételével bármilyen rajzeszköz, ceruza, szén, olajpasztell, porpasztell, rajzkréta, vízfesték, tempera, illetve különböző kreatív anyaghasználat, vegyes technika
Méret: A4 vagy A3 méretű papír
Kérjük, fényképezd le vagy szkenneld be a rajzod/festményed – fehér háttérrel, JPG fájlformátumban, min. 72 DPI felbontással, max. 5 MB méretben.
Az alkotó nevét, korát, telefonszám-elérhetőségét tartalmazó levelet és a pályaműről készült csatolmányt az alábbi e-mail címre várjuk: rajzpalyazat@szepmuveszeti.hu
Pályázónként egy művet fogadunk el.
Figyelem! A díjazottaktól az eredményhirdetés után bekérjük az eredeti művet is. A postaköltséget mi álljuk.
A beérkezett pályaműveket a Szépművészeti Múzeum múzeumpedagógusai és muzeológusai értékelik.
Eredményhirdetés: 2021. június 1.
A győzteseket e-mailben értesítjük. A kiválasztott képeket és a győztesek nevét a múzeum honlapján is közzétesszük.
Köszönjük a részvételt!
A pályázaton való részvétellel feljogosítod a múzeumot, hogy a pályaműveddel szabadon rendelkezzen. Ez azt jelenti, hogy a Szervező bármelyik rajzot vagy festményt bemutathatja saját, illetve a Partnerek honlapján, Instagram és Facebook oldalán.
Id. Jan Brueghel (Brüsszel, 1568 – Antwerpen, 1625): Az édenkert, Noé bárkájába tartó állatokkal, 1613–1615, olaj, fa
Id. Jan Brueghel az 1600 évek fordulóján rendkívüli népszerűségre tett szert a gazdag állat- és növényvilágot bemutató, úgynevezett édenkert tematikájú festményeivel. Nem véletlenül, hiszen a XVII. századi Európában a nagy földrajzi felfedezéseknek köszönhetően egyre inkább megnőtt a természettudományok iránti érdeklődés.
A festményt nézegetve először talán nem is értjük, honnan került ebbe a szép észak-európai tájba ez a rengeteg különféle teremtmény! Vannak itt távoli tájakról származó, egzotikus állatok – amilyen az afrikai szavannák lakója, az oroszlán vagy a dél-amerikai tengerimalac –, mellettük pedig teljesen hétköznapi háziállatok, sertések, ökrök, juhok és kecskék vonulnak. A kép közepén a tarajos sülök mellett pulykák tipegnek, a vicsorgó oroszlánok szomszédságában pedig egy pompás kecses szürke paripa kapálja a földet a patájával. Miután tekintetünk elidőzött egy-egy vidám vagy tetszetős részleten, észrevesszük a ló nyakától balra látható embercsoportot, Noét és a bárkára készülődő családját. És ha már velük is találkoztunk, tekintetünk a festmény belseje felé kalandozik, ahol különös építmény körvonalazódik: a kékesen ködlő horizonton a szárazföldön veszteglő bárkát és az arra felvezető rámpát láthatjuk.
Jan Brueghel (Brüsszel, 1568 – Antwerpen, 1625): Paradicsomi táj a Bűnbeeséssel, 1612–1613 körül, olaj, tölgyfa
Id. Jan Brueghel – id. Pieter Bruegel fia – az 1600-as évek elejének legjelentősebb flamand tájkép- és csendéletfestője volt. Hétéves itáliai tartózkodása után Antwerpenben telepedett le, ahol fontos megbízásokat kapott Németalföld helytartójának, Habsburg Albert főhercegnek és feleségének, Izabella infánsnőnek brüsszeli udvarától. Tehetségét és elismertségét jelzi, hogy korának legjelentősebb flamand mesterével, Peter Paul Rubensszel is számos képen dolgozott együtt.
Tájfestőként az erdei, tengeri, hegyvidéki és falusi tájak kitűnő mestere, de kiváló arcképfestő és pokolbéli jelenetek fantáziadús művelője is volt.
Id. Jan Brueghelnek ezen a minden részletében aprólékosan és finoman kidolgozott művén paradicsomi tájat látunk erdős háttér előtt, középen kiszáradt fával, amelyen a Föld minden tájáról származó madarak üldögélnek. Az előtérben álló fa a kompozíció fontos részeként tagolja a képmezőt. Balra egy apró tóban karcsú hattyúk úszkálnak, a víz partján pingvin, vízimadarak és csaholó kutyák. Jobbra tőlük az árnyékban, háttal állva szarvas bújik meg, odébb leopárdok párosa, disznó és két pompás andalúz ló. A címben szereplő jelenet, az első emberpár, Ádám és Éva bűnbeesésének ószövetségi motívuma csak a háttérben, éppen hogy csak jelzésértékűen jelenik meg.
A növényzet gazdag burjánzása botanikai részletességgel tárul elénk, a lágy zöld tónusok, a ködlő pára, fantasztikus tágasságot sejtet az amúgy kis méretű képen. A perspektivikus illúzió mesteri alkalmazásával Ádám és Éva törékeny, miniatűr alakja mögött egy tevepár és egy aprócska elefánt alakja vezeti a tekintetet a kép belseje felé.
Id. Jan Brueghel a paradicsomi táj mint speciális képtípus megalkotója. Az 1594 tájékán kialakított kompozíciós séma számos további témavariációban jelent meg: például Éva teremtése vagy a Kiűzetés a paradicsomból. A Szépművészeti Múzeumban a Noé bárkája című kép található meg a mestertől, amin nemcsak a táj, de az egyes állatok is nagyon hasonlóan vannak megfestve. Az egzotikus, őshonos és házi állatok kavalkádja, a növényzet érzékletes megfestése a zoológia és botanika iránti, a XVII. századi általános tudományos érdeklődés erősödésének is korhű lenyomata.
Albrecht Dürer: A rinocérosz, 1515, fametszet
Abrecht Dürert különösen foglalkoztatta a növények és az állatok megörökítése. Az orrszarvút ábrázoló fametszet hátterében az állt, hogy 1515 májusában Indiából Európába került az akkor itt még ismeretlen, különös állat egy példánya. Az egzotikus állatot I. Emánuel portugál királynak hozták ajándékba. Hamarosan leírások és rajzok sokasága terjedt el róla. Dürer személyesen soha sem látta a rinocéroszt: úgy ábrázolta a vastag páncélú, rövid lábú és fején egyetlen éles szarvat viselő rinocérosz külsejét, ahogy a korabeli leírások alapján elképzelte. Ennek ellenére alkotását mintegy három évszázadon át, egészen a 18. század végéig, az orrszarvú hiteles ábrázolásának tekintették.
Észreveszitek a furcsaságokat Dürer fametszetén?