SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM

A Nyolcak

2011. május 17. - június 17.

2011. május 17 – 2011. szeptember 11. A 20. század elejei nemzetközi képzőművészeti irányzatokhoz szervesen illeszkedő Nyolcak művészcsoport alkotásait mutatja be a Szépművészeti Múzeum május közepén nyíló kiállítása. A csaknem 200 alkotást felvonultató tárlat a Nyolcak nemrég bezárt pécsi bemutatójának újragondolt, a jelentősebb művekre koncentráló változata, amelyen kevesebb, de az előző tárlaton nem szereplő műveket is láthat a nagyközönség. A Szépművészeti örömmel ad otthont „A Nyolcak"-nak, hiszen a múzeum európai művészetet bemutató állandó kiállítása nagyszerű keretet ad a magyar képzőművészet talán legkiemelkedőbb korszakát fémjelző tárlatnak.

 

A NyolcakA Nyolcak tagjai (Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan, Tihanyi Lajos) a 20. század első éveiben, elsősorban a francia modern művészettől inspirálva teremtették meg önálló festői stílusukat. 1909-ben rendezett budapesti kiállításuk fordulópontot jelentett a magyar művészet történetében: elsőként állt a közönség elé egy olyan fiatal művészcsoport, melynek munkássága szervesen illeszkedett a legmodernebb nemzetközi irányzatokba.

A Nyolcak tagjai a fauvizmus, elsősorban Matisse alkotásai mellett leginkább Cézanne művészetéből merítettek, fejlődésük is idővel az oldott, erős színeket használó festői megoldásoktól egyfajta klasszicizáló monumentalitásig ívelt, de a csoport megosztottságához vezető utolsó tárlaton már kubizáló és főleg expresszionista jellegű műveket mutattak be.

Összesen három, korabeli kiállításukat magas színvonalú kulturális rendezvények kísérték, olyan művészek és gondolkodók aktív részvételével, mint a költő Ady Endre, a zeneszerző Bartók Béla és Kodály Zoltán valamint a filozófus Lukács György.

A Nyolcak budapesti centenáriumi kiállítása a 2006-ban a Magyar Nemzeti Galériában rendezett Magyar Vadak című tárlat, valamint a 2008-2009-ben nagy sikkerrel zajló franciaországi Fauves Hongrois című kiállítás-körút (Céret,  Le Cateau-Cambresis, Dijon) és a pécsi Európa Kulturális Fővárosa programsorozat pillérprogramként kiemelt Nyolcak kiállításának szerves folytatása.

A mostani tárlat a pécsi kiállítás újragondolt, átszervezett változata, így főbb vonalaiban megegyezik annak A Nyolcakkoncepciójával, de részleteiben finomodott, a jelentősebb művekre koncentrálva sűrűsödött, ugyanakkor Pécsett nem szereplő, fontos művekkel gazdagodott. Amíg pécsi tárlat a teljességre törekedett, addig a mostai kiállítás inkább átfogó képet kíván nyújtani a művészcsoport tevékenységéről.

Ezek közül is kiemelkedik Orbán Dezső korábban elveszettnek hitt, Ausztráliából érkező, Magyarországon több mint 90 éve kiállításon nem szereplő, 1912-es, fekvő női aktja, de látható lesz Czóbel Béla három olyan, nemrég előbukkant, 1905-ben keletkezett műve is, amely a művész párizsi korszakának meghatározó képei közé tartozik.

A kiállítás gerincét továbbra is a centenáriumát ünneplő Nyolcak csoport három egykori budapesti tárlatának (1909, 1911, 1912) rekonstrukciós kísérlete képezi. Ezt a törzsanyagot kiegészíti a tagok 1904-1914 között készült alkotásainak reprezentatív válogatása. A Szépművészeti Múzeum a pécsitől eltérően nagyobb hangsúllyal mutatja be a Nyolcak megalakulásának főbb előzményeit, így ha csak jelzésszerűen is, de a látogatók megismerhetik a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének  (MIÉNK) jelentőségét, és a tárlat egy egész teremsort szentel a csoportformálódás egyik legfontosabb bázisát jelentő, Kernstok Károly nyergesújfalúi birtokán született műveknek, valamint a párizsi, elsősorban fauve tendenciájú előzményeknek. Ebben a két szekcióban néhány olyan fontos mű is látható, melyek a pécsivel párhuzamosan futó brüsszeli Dialogue du fauves című reprezentatív, magyar Vadakat bemutató tárlaton szerepeltek, így csak most váltak integrálhatóvá a Nyolcak kiállításába.

A Nyolcak

 

 

A kiállítás a Nyolcak egykori három tárlatát követve három főbb egységre tagolt teremsorban, logikus egységekben mutatja be a csoport egyéni törekvéseit is, így az eredeti 1911-es Nemzeti Szalonbéli Nyolcak kiállítás szellemének megfelelően kiemelt hely illeti Berény Róbert retrospektív kollekcióját, és a kedvezőbb teremadottságoknak köszönhetően ezúttal az egyik ellenpólus,  a Pór Bertalan nevéhez köthető monumentális festészet is nagyobb teret kap. A Nyolcak monumentális törekvéseit bemutató  szekció most a kronológiai sorrendnek megfelelően kettéválik, így a pécsi kiállítástól eltérően a Kernstok Károly által tervezett Schiffer-villa üvegablak-rekonstrukció a tárlat legvégére került. Az ezt megelőző teremsor, azaz a Nyolcak utolsó, 1912-ben rendezett kiállításához tartozó művek bemutatása a pécsitől több tekintetben is eltér, hiszen ezúttal egységes terembeosztásban láthatóak a legfontosabb művek.

A kiállításon első alkalmommal láthatja a nagyközönség a nemrég készült, csoport tevékenységét tudományos igénnyel feldolgozó, népszerűsítő dokumentumfilmet is.

Kurátorok: Barki Gergely, Molnos Péter, Passuth Krisztina, Rockenbauer Zoltán és Sárkány József.
A kiállítást rendezte: Barki Gergely, Rockenbauer Zoltán

Támogatók: Uniqa Biztosító Zrt. és az Aedium Kft.

A jegy elővételi lehetőségekről itt tájékozódhat