Az útvonal utolsó állomásán Franciscus Gijsbrechts vanitas-csendéletét nézzük meg. Az ehhez hasonló képeken az ábrázolt tárgyak a világi örömök tünékenységét jelenítették meg. Gijsbrechts a vanitas-szimbólumok teljes tárházát felvonultatja a festményen. A kompozíció középpontájba a halált szimbolizáló koponya került, de megjelennek a gazdagság (pénz, aranykehely) és a tudományok (földgömb, gyűrött papírok) jelképei is. A vanitas-csendéleteken ábrázolt hangszerek többfajta jelentést is hordoztak. A harsona itt a hírnévre, a lant pedig a szerelemre utal, ezeken keresztül pedig a zene pillanatnyi hangzását és elillanó természetét felidézve a földi élet mulandóságára figyelmezteti a nézőt.
Sétánk csak egy kis szeletét tudta felvillantani a zene képzőművészeti alkotásokon való megjelenítésének. Hangszerek felbukkantak az isteni szféra vagy a bűnös földi élet kapcsán, de láthattuk őket szerelemre, gazdagságra, műveltségre, vagy akár halálra utalva is. Természetesen rengeteg más jelentés is kapcsolódhat hozzájuk, például inspirációt vagy emberi alkotómunka forrását szimbolizálva megjelenhettek műteremképeken vagy művész és múzsa ábrázolásokon. Ezért mindenkit arra bátorítanék, hogy figyelmesen járja be a múzeum termeit, hátha további hangszereket fedez fel a kiállított műveken.