En

Boldog gyermekkor?

50 perc
6 állomás
Boldog gyermekkor?

A Szépművészeti Múzeum gyűjteményébe frissen bekerült páratlan remekmű, Van Dyck: Stuart Mária Henrietta hercegnő eljegyzési portréja kapcsán ebben az útvonaltippben annak eredünk a nyomába, hogy a gyermekekről alkotott, évtizedről-évtizedre változó, és országonként sem azonos képzetek, hogyan jelennek meg a képzőművészetben. A gyermeket kultúránként és koronként másként ítélték meg: hol felmagasztalták, az ember eszményi állapotaként tekintettek rá, hol pedig tökéletlen felnőttként bántak vele. A királyok, főúri és nemesi családok gyermekei minden korban kivételezett helyzetben voltak, de ez egyáltalán nem azt jelentette, hogy a mai értelemben vett boldog gyerekkor biztosított lett volna számukra.

 

Állomások

  • Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja
  • Margit Terézia infánsnő portréja
  • Baltazár Károly infáns portréja
  • Podmaniczky János és Judit portréja
  • Pálffy Franciska portréja
  • Báró Haller Erzsébet portréja

Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja

Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja

Mint a legtöbb 17. századi gyerekportré, Stuart Mária Henrietta képmása is egy dinasztikus frigy alkalmából készült. Jövendőbelije a holland helytartó fia, II. Vilmos orániai herceg, aki a frigy megkötésekor 14, a hercegnő pedig mindössze 9 éves volt. Ma, amikor már a királyi családokban is megszokottá vált a szerelmi házasság, kegyetlennek tűnhet az az akkoriban még általános szokás, hogy a hercegnőket egészen fiatalon, a politikai szövetségek szem előtt tartásával adták férjhez.

Mária Henrietta öltözete a francia származású édesanyja által meghonosított új angol udvari viseletről tanúskodik: a súlyos brokátok helyett finom esésű, elegáns selymek jöttek divatba, több mozgási szabadságot adva gyereknek, felnőttnek egyaránt.

Margit Terézia infánsnő portréja

Margit Terézia infánsnő portréja

A spanyol udvar szigorúan merev, szertartásos rendje pontosan szabályozta a királyi sarjak viselkedését és öltözködését is. Elég csak Mária Henrietta és az itt ábrázolt Margit Terézia infánsnő ruháját összehasonlítani, hogy érzékeljük a különbséget. Az összehasonlításhoz jó alapot teremt, hogy IV. Fülöp spanyol király lánya éppúgy 9 éves ezen a festményen, mint az angol hercegnő Van Dyck portréján.

Margit Teréziát kisgyermek korától rendszeresen megörökítették az udvari festők, majd képmásait a bécsi udvarba küldték, hiszen a dinasztikus tervek szerint, a kislány kiszemelt jövendőbelije I. Lipót német-római császár és magyar király volt. A korabeli források szerint Margit Terézia “olyan bájos és eleven volt, amilyen csak lehetett, valóságos kis angyal”, de képzeljük csak el, vajon mennyire lehetett eleven egy kilenc éves kislány szoros fűzőben és a mozgását szinte teljesen megakadályozó, széles abroncsos szoknyában?

Baltazár Károly infáns portréja

Baltazár Károly infáns portréja

Baltazár Károly, Margit Terézia féltestvére és Stuart Mária Henrietta unokatestvére 1629-ben született Madridban. A spanyol trónörökös kisgyermek korától szenvedélyes vadász volt, erről tanúskodik ez a herceget 5 éves korában megörökítő festmény is.  Kezében puska, amit éppen szakszerű mozdulatokkal megtölt. Gondoljunk csak bele, egy 5 éves kisfiú!

A herceg korai halálát egy vadászat közben bekövetkezett lovasbaleset okozta 1646-ban.

Podmaniczky János és Judit portréja

Podmaniczky János és Judit portréja

A Podmaniczky gyerekek portréja azt sugallja, hogy ők már sokkal szabadabb légkörben cseperedhettek, mint a spanyol vagy az angol királyi csemeték egy évszázaddal korábban. Podmaniczky János és Judit portréjának hátterében egy park részletei tűnnek fel, Judit könnyed mozdulattal fogja fel virágokkal teli kötényét. A testvérek bár nem néznek egymásra szoros kapcsolatukat összekulcsolódó kezük jelzi, előttük pedig a gazdái figyelmét kivívni szándékozó kutyus ágaskodik.

A két gyerek közös portréján a meghitt mozdulat, a két összekapcsolódó kéz csak az egyik jele a családi összetartozásnak. A másik az ifjú Podmaniczky János gesztusa, a bal oldalra szánt, és most is így elhelyezett szülői portrékra mutató kézmozdulat, amely a három portrét egy egységes kompozícióként, közös családi képként értelmezi.

Pálffy Franciska portréja

Pálffy Franciska portréja

A 12 éves Pálffy Franciskát ábrázoló festmény remek bizonyíték arra, hogy a 18. század végén a főúri gyermekeknek már hasonló szórakozásokban is része lehetett, mint a maiaknak. A farsangi időszakban, akárcsak manapság, gyerekek és felnőttek egyaránt maskarát öltöttek: Pálffy Franciska ezen a festményen török ruhában látható.

 

Báró Haller Erzsébet portréja

Báró Haller Erzsébet portréja

A 18. században az előkelő családok már nemcsak fiaik, hanem leánygyermekeik számára is igyekeztek a tanulás, művelődés lehetőségét biztosítani. Az számított művelt leánynak, aki az írás, olvasás és kézimunkázás mellett a festésben és rajzolásban, valamint a zenélésben is jártasságra tett szert. Haller Erzsébet portréja egy olyan sorozat darabja, amelyen arisztokrata leányok az akkori társasági viselkedés formái és korszerű műveltség igényei szerint jelennek meg.