En

Angyalok

80 perc
15 állomás
Angyalok

Kik azok az angyalok? Milyen feladataik vannak? Milyen történetekben találkozunk velük leggyakrabban? Mindig szépek? Mindig jók? Az angyalos túrán a Régi Képtár tizenöt műalkotásán keresztül vezetjük végig látogatóinkat az angyali lét rejtelmeibe.

Állomások

  • Jacopo di Cione: Trónoló Mária gyermekével és hat angyallal
  • Bartolo di Fredi: Angyali Üdvözlet
  • Niccolo di Buonaccorso: Krisztus a kereszten
  • Gerard David: A pásztorok imádása
  • Leonhard von Brixen: Krisztus születése
  • id. Hans Holbein: Mária halála
  • Vesztfáliai festő: Mária gyermekével és hat angyallal
  • id. Lucas Cranach: Alexandriai Szent Katalin misztikus eljegyzése
  • id. Lucas Cranach: Az angyal híradása Joachimnak
  • Albrecht Altdorfer: Keresztrefeszítés
  • Gil de Siloé: Szent Mihály
  • Marco d’Oggiono: Angyal füstölővel
  • Jacopo Palma il Giovane: A halott Krisztus két angyallal
  • El Greco: Krisztus az Olajfák hegyén
  • id. Jan Brueghel: A Jólét allegóriája

Jacopo di Cione: Trónoló Mária gyermekével és hat angyallal

Jacopo di Cione: Trónoló Mária gyermekével és hat angyallal

Kik azok az angyalok?

Az angyalok az emberekhez hasonlóan rendelkeznek személyiséggel, érzelmekkel, akarattal és öntudattal. Tudnak beszélni, nevetni és sírni is, de van néhány nagy előnyük is az emberekkel szemben: tudnak repülni, örökké léteznek és megsemmisíthetetlenek. Legfontosabb ismertető jelük a hátukon lévő szárny. Ha négy van belőlük, akkor kerubot látunk, ha hat, akkor szeráffal van dolgunk. Néha glóriát is festenek nekik, de ez nem szükségszerű. Nincs nemük, de a képzőművészeti alkotásokon a legtöbbször el lehet dönteni, hogy inkább fiúsak, vagy lányosak. Hajuk lehet hosszú vagy rövid, hullámos vagy egyenes. Ruhájuk a legtöbbször fehér, de a feketén kívül szinte minden más színnel is találkozunk. Ha meztelenek, és úgy néznek ki, mint a pufók óvodások, akkor puttóknak hívjuk őket.

Bartolo di Fredi: Angyali Üdvözlet

Bartolo di Fredi: Angyali Üdvözlet

Az angyaloknak szellemi testük van, de a földi szférában emberi testben is képesek megjelenni, így az égben és a földön egyaránt otthonosan mozognak. Küldöttek, egyfajta közvetítők, akik Isten és az emberek között kommunikálnak. Nevük (görögül angelosz) is azt jelenti, hogy „küldött”. Az egyik leghíresebb párbeszédet angyal és ember között Lukács evangéliumában találhatjuk. Gábriel arkangyal elmondja Máriának, hogy fiút fog szülni, aki a Szentlélektől származik, és Jézusnak fogja hívni. Ezen kívül hírt ad rokonáról, Erzsébetről, aki idős kora ellenére szintén gyermeket vár. Az evangélista két fontos momentummal érzékelteti, hogy nem pusztán egyszerű jelenésről, hanem valódi jelenlétről és kommunikációról van szó: Az angyal belép a szobába és megszólal. A középkori festészet gyakran úgynevezett mondatszalagokkal érzékeltette az angyal beszédét, a mozgást pedig legtöbbször a lendületes drapériavezetéssel, ahogy ezen a csodálatos kis hordozható oltárképen is láthatjuk.

Niccolo di Buonaccorso: Krisztus a kereszten

Niccolo di Buonaccorso: Krisztus a kereszten

Minden angyal jó?

Ha valakire azt mondjuk, „egy igazi angyal”, pozitív tulajdonságokat társítunk neki, és mindenekelőtt a jóságot. Az angyalok döntő többségében valóban jók, de ismerünk bukott, gonosz angyalokat, őket ördögöknek és démonoknak hívjuk. És ne felejtsük el a nagy ellenszegülőt és lázadót, Lucifert (Lux fero – fényt hozó), aki valaha maga is angyal volt, és miután a Biblia szerint az angyalok egyharmadát lázadásba rántotta, Sátán néven vált hírhedtté.
Krisztust két lator, azaz bűnöző társaságában feszítették keresztre. Az egyik lator (hagyományosan a Krisztus jobbján lévő) megtért még halála előtt, ezért a Paradicsomba jut, a másik viszont szidalmazta őt, így a pokolba. Buonaccorso festményén a jobb lator keresztje fölött két angyalt, a bal lator keresztje fölött két fekete, szakállas ördögöt látunk vasvillával a kezében.

Gerard David: A pásztorok imádása

Gerard David: A pásztorok imádása

Mindig van szárnyuk?

Bár az angyalokat általában szárnyakkal ábrázolják, ismerünk szárny nélküli angyalábrázolásokat is. A Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből például Gerard David németalföldi festő képén a Jézus előtt térdeplő két fehér ruhás alak nem két imádkozó liliputi, hanem szárnymentes angyalok. Néha tehát nehezebb dolgunk van. Ha az angyalság nem szembetűnő, a kép témája segít. Milyen témájú képeket keressek, ha angyalokat szeretnék látni? A legbiztosabb, ha újszövetségi történeteket nézünk, azon belül is van egy-két olyan epizód, amely garantált angyal jelenlétet feltételez. Ilyen például az Angyali üdvözlet, a Jézus születése ábrázolások, a passióból a Keresztrefeszítés. Ha arkangyalt szeretnénk látni, akkor utolsó ítélet ábrázolásokat keressünk, ahol Szent Mihály a lelkeket mérlegeli, vagy harcol. Az ószövetségi jeleneteknél a Bűnbeesést, Ábrahám és Izsák történetét, Jákob harcát, és a pusztába menekülő Hágárt ajánljuk.

Leonhard von Brixen: Krisztus születése

Leonhard von Brixen: Krisztus születése

Az angyalok egyformán otthonosan mozognak földön és égen, ezért ne csodálkozzunk, ha egyes festményeken a levegőben találjuk őket. Brixen képén például a jászol fölött lebegnek, kezükben lati nyelvű felirat (Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség a jóakaratú embereknek). A piros ruhások zöld szárnyat kaptak, a zöld ruhások piros szárnyat. Egy angyal kitárt karokkal, két angyal összekulcsolt kézzel imádkozik. Személyes kedvencünk a harmadik, aki jobb kezét a mellkasán nyugtatja, míg ballal a feliratot fogja. Ezen a képen azonban még egy angyalt látunk munka közben, a jobb felső sarokban, tiszta vörös öltözékben, mint egy berepülő pilóta ereszkedik az égből, és viszi a hírt a pásztoroknak, hogy megszületett a megváltó.

id. Hans Holbein: Mária halála

id. Hans Holbein: Mária halála

Bár úgy néz ki, mintha Mária kedélyesen trónolna a tizenkét apostol között, tulajdonképpen a halálát, más néven az elszenderedését látjuk. A legenda szerint az apostolok csodás módon gyűltek össze a világ minden tájáról Mária imájára, hogy mellette legyenek az utolsó óráján. A halotti szertartást a miseruhába öltözött Péter vezeti, a miniatűr angyalok füstölőt lóbálnak, a felhőn pedig maga Jézus jelenik meg, hogy anyja fiatal lányként megjelenített lelkét magához vegye.  Holbeint láthatóan érdekelték a különféle minták, anyagok, drapériák megfestése. Nézzük csak meg Mária ágytakaróját, és a jobb oldali lebegő angyalt! Csodás, ahogy ugyanolyan csigavonalban festi meg az angyal fehér ruháját és a színátmenetes köntösét.

Vesztfáliai festő: Mária gyermekével és hat angyallal

Vesztfáliai festő: Mária gyermekével és hat angyallal

Az angyalok egyik legfontosabb feladata, hogy Istent dicsőítsék. Ezt többféleképpen tehetik: énekelhetnek, zenélhetnek, táncolhatnak, imádkozhatnak. Sokszor Mária és Jézus trónja körül csoportosulnak, mint ezen a képen is, ahol, ha nem lennének szárnyaik, akár azt is hihetnénk, hogy fiatal ministránsfiúk zenélnek. Jézus egyébként itt igazi rakoncátlan kisfiúként jelenik meg, aki előszeretettel ráncigálja anyja ruháját, hogy elérje a hőn áhított tintatartót.

id. Lucas Cranach: Alexandriai Szent Katalin misztikus eljegyzése

id. Lucas Cranach: Alexandriai Szent Katalin misztikus eljegyzése

Az angyalok néha nem csinálnak semmi különöset, csak jelen vannak fontos eseményeknél, mint ezen a Cranach képen, ahol Alexandriai Szent Katalin eljegyzését nézik libasorban a kis meztelen pufók arcú gyerekangyalok. De miért tartanak függönyt? Cranach műveire két háttértípus jellemző: a látványos, alpesi táj és a semleges, fekete háttér. Ezen a képen a kettőt ügyesen kombinálja, ezzel különös hatást ér el: azzal, hogy sötét függönyt ad az angyalkák kezébe szépen kiemeli a színeknek a drágakőszerű csillogását, a jobb oldali alpesi háttér viszont a meseszerűséget erősíti.

id. Lucas Cranach: Az angyal híradása Joachimnak

id. Lucas Cranach: Az angyal híradása Joachimnak

Bár kétségkívül a leghíresebb angyali küldetés Gábrielé volt, itt is egy fontos jelenetnek lehetünk szemtanúi. A képen Joachimot látjuk, aki szégyenében, hogy nem született gyereke, elbujdosott a pásztorok közé. Nem sokkal később megjelent egy angyal, és elmondta, hogy felesége, Anna, kislányt fog szülni, akit Máriának fognak nevezni és fogantatásától fogva telve lesz a Szentlélekkel. Cranach fontosnak tartotta érzékeltetni, hogy az angyalt nem csak Joachim, hanem a kép bal szélén álldogáló férfiak is látják, hiszen az egyik még felé is mutat. Cranach csodálatos részletességgel festi meg a tájat, a növényzetet, és érdemes alaposan megnézni a hol békésen álldogáló, hol egymással harcoló juhokat is.

Albrecht Altdorfer: Keresztrefeszítés

Albrecht  Altdorfer: Keresztrefeszítés

Mindig szépek?

Az angyalok általában szépek, bár néha meglepően csúnyák is tudnak lenni. Altdorfer képén a kereszt alatt lebegő bal oldali angyal pedig egyenesen úgy néz ki, mint Csavardi Samu a Gyűrűk urából.

Gil de Siloé: Szent Mihály

Gil de Siloé: Szent Mihály

Bár az angyalokról nem az erőszak szokott az eszünkbe jutni, ha a rossz ellen kell fellépni, akkor kardot ragadnak és harcolnak. A leghíresebb harcos angyal Mihály, az angyalok fejedelme, aki megküzd az apokaliptikus sárkánnyal, és legyőzi őt. Mihályt általában pajzzsal, mellvérttel, olykor teljes lovagi öltözékben ábrázolják, mint ahogy itt is. Emiatt akár könnyen összetéveszthető Szent György lovagszenttel, akit szintén a sárkánnyal való közdelemben ábrázolnak.  Miért tudható mégis biztosan, hogy Szent Mihályról van szó? A szobor hátoldalán jól látszódnak a szárnyvégződés helyei, emiatt nem kérdés, hogy a mennyei seregek vezérét látjuk. A szobor a Múzeum egyik legújabb szerzeménye.

Marco d’Oggiono: Angyal füstölővel

Marco d’Oggiono: Angyal füstölővel

Marco d’Oggiono itáliai festő képe az egyik legszebb angyalábrázolás a Múzeumban. A kedves arcú, talán kissé kancsal angyal teljesen kitölti a vásznat, a sötét háttérből szinte nem látunk semmit. Bár első látásra a kép statikus, ha jobban megfigyeljük, jobb lábával épp mozgásban van, amit a karján átvetett fehér szalag és az élesen redőződő drapéria is megerősít. Jobb kezében füstölőt tart, egy láncra fűzött, áttört tetejű talpas tömjéntartót, bal kezében ostyatartót. Mielőtt tovább mennénk, vessünk egy pillantást a puha toll szárnyakra és a fekete masnis sarúra!

Jacopo Palma il Giovane: A halott Krisztus két angyallal

Jacopo Palma il Giovane: A halott Krisztus két angyallal

Az angyalok ugyanúgy, mint az emberek, örömet és fájdalmat is éreznek. A szomorú eseményekkor ők is bánatosak, sírnak, jajgatnak, vannak könnyeik. A Biblia legfájdalmasabb eseménye egyértelműen Jézus halála, ha tehát szomorú angyalokat akarunk látni, érdemes ebben a témában nézelődni. Jelen vannak a keresztrefeszítéskor, a siratáskor, a sírba tételkor. Külön képtípusként jelenik meg, amikor a halott Krisztust angyalok tartják a karjukban, mint ezen a festményen is. Palma il Giovane visszafogott színekkel festi meg a fájdalmas jelenetet, a két angyal gyöngéden tartja Jézus lágy vonalú testét, szinte alig érnek hozzá. A kék ruhás angyal puha, színátmenetes szárnya az egyik legszebb angyalszárny a múzeumban.

El Greco: Krisztus az Olajfák hegyén

El Greco: Krisztus az Olajfák hegyén

Jézus az utolsó vacsora után elment a Getszemáni kertbe az apostolokkal, felment az Olajfák hegyére és tanítványait hátrahagyva egyedül imádkozott. Lukács evangéliumában azt olvashatjuk, hogy Jézust halálfélelem kerítette hatalmába, véreset verítékezett, és közben megjelent egy angyal, aki „megerősítette.” Ezeken a képeken a kehely egyrészt Isten haragjának és ítéletének jelképe, melyet Krisztusnak ki kell innia, („Atyám, ha akarod, kerüljön el ez a kehely! De ne az én akaratom teljesüljön, hanem a tied!”) másrészt az isteni kegyelem jelképe. Ezt a kettősséget érzékelhetjük El Greco festményén is, ahol a szinte teljesen sötét háttérben megjelenik a fényárban úszó angyal, bal kezében a kehellyel. Bár nem látjuk, de tudjuk, a kelyhet Isten adja, és bár ez most tele van keserűséggel és fájdalommal, a fény érzékelteti, hogy ugyanúgy a remény és a feltámadás is benne van.

id. Jan Brueghel: A Jólét allegóriája

id. Jan Brueghel: A Jólét allegóriája

Minden szárnyas ember angyal?

Nem mindegyik. Ez attól függ, hogy milyen témájú jelenetet látunk. A görög mitológiában több szárnyas lény is feltűnik: a szerelem istenét, Éroszt (közismertebb latin nevén Ámort vagy Cupidot) szárnyas fiatal fiú képében szokták ábrázolni. Ha pedig egy szép szárnyas nőt látunk, akkor feltehetően Nikével, a győzelem istennőjével találkozunk. De ki ez a szárnyas öregember? Ő Kronosz, az Idő istene, Zeusz apja.