En

A múzeum csarnokai

20 perc
4 állomás

Az útvonaltipp Fejes Viola Aranka, az ELTE BTK művészettörténész hallgatójának tervei alapján készült 2023-ban.

1906. decemberében I. Ferenc József Magyarország királya és Ausztria császára, belépett a Schickedanz Albert és Herzog Fülöp által tervezett budapesti Szépművészeti Múzeumba. Áthaladt az athéni Akropolisz bejáratának oszlopos tereire emlékeztető portikuszon, majd belépett az előcsarnokba. Az épület belsejében hatalmas reprezentatív termek várták: a Márvány Csarnok, a Reneszánsz Udvar, a Román Templom és a Barokk Csarnok.

Ezeknek a tereknek a funkciója és állapota az uralkodó látogatását követő évszázadban többször változott, szépségük a történelem viharaiban megkopott. A múzeum több éven át tartó rekonstrukciója során azonban helyreállították a csarnokok eredeti állapotát, így a múzeum földszinti terei 2022 júniusától újra eredeti pompájukban láthatók.

A múzeum földszintjén tett séta során megismerhetjük a 19. és 20. század fordulójának historizáló építészetét, és bepillantást kapunk a múzeum elmúlt száz évének történetébe is. Keresztülhaladva az egymást követő korszakok építészetét idéző tereken, mintha az európai építészet történetén sétálnánk végig a középkortól a 18. századig.

Állomások

  • Márvány Csarnok
  • Reneszánsz Csarnok
  • Román Csarnok
  • Barokk Csarnok

Márvány Csarnok

Márvány Csarnok

A bejárati előcsarnokot elhagyva először a Márvány Csarnokba érkezünk. A neoreneszánsz stílusban épült reprezentatív tér a falak márvány burkolatáról kapta a nevét. A kazettás dongaboltozattal fedett, korinthoszi oszlopokkal díszített, impozáns tér tökéletesen illeszkedik a múzeumépület palota jellegű koncepciójában. Az ajtó felett aranyozott felirat hirdeti: Ars longa, vita brevis, azaz a művészet örök, az élet rövid.

Reneszánsz Csarnok

Reneszánsz Csarnok

A Márvány Csarnokon keresztülhaladva megérkezünk az épület középpontjába, a Reneszánsz Csarnokba, amely félköríves árkádíveivel, klasszikus oszlopaival és baluszteres mellvédjével egy 16. századi itáliai palota udvarát idézi. A 20. század első felében reneszánsz szobrok gipszmásolatait állították itt ki, többek között Andrea Verrocchio Bartolomeo Colleoni 15. századi itáliai zsoldos hadvezért ábrázoló lovasszobrának másolatát. Jelenleg a múzeum reneszánsz freskógyűjteményéből látható itt egy válogatás. A gyűjteményt Pulszky Károly az Országos Képtár igazgatója állította össze 1893 és 1895 között Olaszországban. A teljes gyűjtemény 85 műtárgyból áll, amely nemzetközi viszonylatban is ritkaság, Olaszországon kívül pedig a világ legnagyobb ilyen jellegű együttese. A csarnok központi terében elhelyezett kútkávagyűjtemény ugyancsak nemzetközileg kiemelkedő kollekció.

Román Csarnok

Román Csarnok

A Reneszánsz Udvarból balra fordulva érjük el a múzeum legcsodálatosabb terét, a Román Csarnokot. Ez a ma már eredeti pompájában látható terem, a 2018-ban befejeződött rekonstrukció előtt 70 éven át gipszmásolatok és festmények raktáraként funkcionált. A csarnok elrendezése az ókeresztény bazilikák és a románkori templomok térelrendezését követi. A falfelületet beborító díszítőfestést Reissman Károly Miksa és Glaser János készítették. A falakon a magyar történelem nagy alakjai: Könyves Kálmán, IV. Béla, Ozorai Pipo és Szécsi Dénes püspök mellett, a középkori Magyar Királyság tartományi és társországainak címerei is láthatók. A csarnok központi terétől pillérekkel és oszlopokkal elválasztott körüljáró-folyosók boltozatán a német középkori festészetből kölcsönzött sárkány és griff figurák fedezhetők fel.

A csarnokból a Freibergi dóm úgynevezett aranykapujának 1905-ben készült gipszmásolatán keresztül jutunk vissza a Reneszánsz Csarnokba, onnan pedig egyenesen tovább sétánk utolsó állomása, a Barokk Csarnokba felé.

Barokk Csarnok

Barokk Csarnok

A Szépművészeti Múzeum építészeti stílusokat bemutató, historizáló belső tereihez – a Román és a Reneszánsz Csarnokhoz – hasonlóan, a Barokk Csarnokba is a korszakban készült híres szobrok gipszmásolatait tervezték elhelyezni. Ezek azonban sohasem készültek el, mert időközben gyökeresen megváltozott a  gipszmásolatok megítélése. Így ez a tér is hosszú ideig raktárként üzemelt, a második világháborút követően pedig 19. és 20. századi szobrokat állítottak ki benne. Ma a csarnokban a Régi Képtár és a Régi Szobor Gyűjtemény újrarendezett állandó kiállítása látható közel harminc 17-18. századi itáliai, spanyol és német barokk festménnyel, valamint a velencei barokk szobrászat néhány kiemelkedő alkotásával.

 

A séta lezárásaként érdemes kitölteni ezt a kvízt, amelyből további érdekes információkat tudhatnak meg múzeum épületének történetéről.