Textúra 2019
Képzőművészet – irodalom – színház
2019-ben is folytatódik a nagy sikerű összművészeti előadássorozat, mely három év után visszatér a megújult Szépművészeti Múzeum tereibe. Az alapötlet -képzőművészet, irodalom és színház találkozása egyazon térben s időben – változatlan: kortárs magyar szerzőket kértünk föl, hogy írjanak új irodalmi szövegeket a múzeum gyűjteményének egy-egy inspiráló, kiemelt alkotásáról. Az elkészült műveket a Szépművészeti Múzeum kiállítótereiben ismerhetik meg az érdeklődők, színművészek tolmácsolásában, öt esti előadás alkalmával.
Az elmúlt évek Magyar Nemzeti Galériában bemutatott, kifejezetten magyar képzőművészetre fókuszált estjeit felváltják a nemzetközi alkotásokat is középpontba helyező, antik és régi korok műtárgyaira alkotott írások előadásai.
Kortárs íróinknak inspirációs forrásul a legismertebb műtárgyaink közül ajánlottunk hét alkotást, hogy azok kortárs és friss, akár provokatív megközelítésben, új értelmezést nyerjenek. A művek – mind időben, mind térben – végigvezetnek a Szépművészeti Múzeum állandó gyűjteményein. Reméljük, hogy a képzőművészeti alkotások irodalmi/színházi parafrázisai újra ráirányítják a figyelmet a klasszikus művekre, hangsúlyozva fontosságukat és megmutatva, milyen új jelentést hordoznak a 21. század hazai közönsége számára.
A 2019-es Textúra rendezője Valló Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas érdemes művész, a Radnóti Színház főrendezője.
Premier:
november 5. kedd 19.00 (javasolt érkezés: 18.30) – Minden jegy elkelt
További előadások:
november 12. kedd 19.00 – Minden jegy elkelt
november 19. kedd 19.00 – Minden jegy elkelt
november 26. kedd 19.00 – Minden jegy elkelt
december 3. kedd 19.00 – Minden jegy elkelt
Írók/képzőművészeti alkotások / előadók:
Dragomán György / Szent Jeromos a cellájában / Bagi Marcell / Dénes Ábel / Kócsó Bertin
Durica Katarina / Rudzs-ahau és Ipepi sztéléje / Hegyi Barbara
Szabó T. Anna / id. Lucas Cranach: Krisztus és a házasságtörő asszony / Sodró Eliza / Józsa Bettina / Hartai Petra
Szilasi László / Fra Angelico: Jelenetek szent remeték életéből / Bán János
Térey János / Trónuson ülő nőalak Medmából / Trokán Anna / Borbély Alexandra
Totth Benedek / Mányoki Ádám: Önarckép / Olasz Renátó
Tóth Krisztina / Etruszk hamvurna fedelén fekvő nőalakkal / Schell Judit
Zenei közreműködők:
Nyitány: A Magyar Rádió Gyermekkórusának kamaraegyüttesei
A Térey János Perszephoné levele című jelenetében: Clemente Gábor (nov. 5., 12.) és Keönch László (nov. 19., 26., dec. 3.)
Román Csarnok / Farkas Ferenc: Csángó Sonatina / Venti Chiavi Gitártrió
Az olvasópróba lezajlott, a színészek készen állnak. Képeinket itt, videónkat itt nézheti meg.
A készülődés folytatódik: színészeink megismerkedtek a helyszínnel és megnézték azt a műtárgyat, amely inspirációs forrásul szolgált kortárs íróinknak a szövegek megírásához. A művek – mind időben, mind térben – végigvezetnek a Szépművészeti Múzeum állandó gyűjteményein. Nézze meg az első találkozás pillanatait!
Jegyárak: 6000 Ft (teljes árú) / 4500 Ft (kedvezményes)
Iskolai szervezett csoportok kedvezményes látogatásával kapcsolatos információ: program@szepmuveszeti.hu
Amíg a premierre várnak nosztalgiázzanak velünk az elmúlt évek jeleneteivel!
Szereplők: Fodor Annamária, a Harmónia Balettiskola növendékei, Téby Zita, Borbély Alexandra, Szatory Dávid, Pálfi Ervin, Hámori Gabriella, Balsai Móni, Trokán Anna, Péter Kata, Simon Kornél, Szabó-Kimmel Tamás, Kiss Diána Magdolna, Fillár István, Adorjáni Bálint, Csőre Gábor, Takács Katalin, Messaoudi Emina, Őze Áron, Sipos Vera, Pindroch Csaba.
A programsorozat együttműködő partnere a Samsung.
A legenda szerint egyszer egy sánta oroszlán baktatott be a betlehemi kolostorba. Az összes testvér rémülten szaladt szét, Jeromos azonban elébe ment, és úgy fogadta, mint kedves vendéget. Az oroszlán nyögve tartotta a mancsát a férfi elé, látszott, hogy belelépett egy hatalmas tövisbe. Jeromos kihúzta a tövist, majd kötést tett a sebre, s ettől kezdve az oroszlán úgy ragaszkodott hozzá, mintha csak a macskája lett volna.
Ezen a halotti kőtáblán egy házaspárt láthatunk. A férfi magas beosztására és társadalmi rangjára a jobbjában lévő jogar és a bot utal. A nők tevékenysége egyértelműen a háztartásra és a család ellátására koncentrálódott. Az eltérő szerepekre különböző ikonográfiai eszközök is utalnak: a külvilággal aktív kapcsolatban álló férjet napbarnított, vörösesbarna, a házak falai között élő előkelő feleségét sárgásfehér bőrszínnel ábrázolták.
Mányoki Ádám a magyarországi barokk művészet egyik legjelentősebb, külföldön is hírnevet szerzett festőegyénisége, aki néhány évig tartó két magyarországi periódust leszámítva szinte egész pályája során német területen működött mint a szász uralkodók udvari festője. Berlinben készült megnyerő közvetlenségű félalakos önarcképe is, amely munka közben, mellén szétnyíló fehér ingben, ecsetekkel, festőpalettával kezében mutatja a művészt.
Az egyiptomi sivatagokba elvonuló remeték, aszkéták, szerzetesek életét többnyire görög és latin nyelvű iratokból ismerjük, amelyeket később lefordítottak olasz népnyelvre, így ezek az írások közkedveltté és széles körben olvasottá váltak Itáliában. A 13. végén megjelentek a téma képi ábrázolásai is, amelyeket Felső-Egyiptom, tehát Théba környékének görög neve után általában Thebaid vagy Thebais névvel illet a szakirodalom.
A kereveten fekvő nőalak egyik lábát behajlítja, két párnára támaszkodik, fejét a bal kezébe hajtja. Elnagyolt kidolgozású, térdig érő, redőzött ruhát visel, középen elválasztott haját a tarkón kontyban fogták össze. A szobor nem holtában mutatja az asszonyt, hanem élő alakként: egy lakoma résztvevőjeként. Az ábrázolás többféle értelmezést tesz lehetővé – éppúgy utalhat az elhunyt kedvelt időtöltésére és előkelő társadalmi rangjára, mint a halotti lakomára vagy a lakomák síron túli megismétlésére.
A házasságtörő asszony újszövetségi története kiváló alkalmat nyújtott Luther egyik fő tanának közvetítésére: az ember egyedül az isteni kegyelem által üdvözül (sola gratia), a bűnbocsánat Isten kezében van. A festményen megjelennek a szállóigévé vált szavak: „Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek!” Jézus szavai a saját bűnösségével szembesítik az ítélkező embert.
