| Alkotó | |
|---|---|
| Kultúra | itáliai |
| Készítés ideje | 1515–1518 körül |
| Tárgytípus | festmény |
| Anyag, technika | olaj, fa |
| Méret | 174 × 76 cm |
| Leltári szám | 1257 |
| Gyűjtemény | Régi Képtár |
| Kiállítva | Szépművészeti Múzeum, Első emelet, Európai művészet 1250-1600, XIX. terem |
Lorenzo Costa Ferrarában töltötte tanulóéveit. Önálló működésének színtere előbb Bologna, majd 1506-tól a Gonzagák mantovai udvara volt. Firenzei tartózkodására – írott dokumentumok híján – csak következtet a kutatás, de épp ez a festmény is egyike a mellette szóló érveknek. A szépség istennőjének hasonló ábrázolásaival ugyanis Botticelli és körének művein találkozunk, ahogyan a Venus megtestesítette fogalmakat központba állító neoplatonikus filozófiának is a Mediciek városában volt a legtöbb híve. Egy olasz kutató véleménye szerint a budapesti kép azonos Costának azzal a Venusával, amelyet egy levélváltás tanúsága szerint Francesco Gonzaga mantovai őrgróf 1518-ban I. Ferenc francia királynak küldött ajándékba.
Tátrai Vilmos
Pigler, Andor, Katalog der Galerie Alter Meister, 1-2. Museum der Bildenden Künste, Szépművészeti Múzeum, Budapest. 2, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 156. o., 44.
Botticelli to Titian: Two Centuries of Italian Masterpieces, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2009, 172-173. o., 27. sz.
Botticellitől Tizianóig: az itáliai festészet két évszázadának remekművei, Szépművészeti Múzeum, Budapest, 2009, 172-173. o., 27. sz.
A folyó kutatások miatt a műtárgyra vonatkozó információk változhatnak.
