Thalia múzsa Michele Pannonio

A reneszánsz korban Itália jómódú városi polgárai előszeretettel kerestek menedéket vidéki villáikban a nyár melege vagy épp a járványok elől. Amint azt Boccaccio is elbeszéli a Dekameronban, itt tanulságos és tréfás történetek mesélésével, zenével, tánccal, szellemes társalgással kapcsolódtak ki – vagyis a múzsáknak hódoltak. Nem véletlen tehát, hogy a falakat gyakran a múzsák képeivel díszítették. Így történt a nyári lakok talán leghíresebbikében, a ferrarai hercegek Belfiore (“szép virág”) villájában is, ahonnan ez a kép származik.
Michele Pannonio neve azt sugallja, hogy Magyarországon (Pannóniában) született. Talán barátság is fűzte a ferrarai udvar másik híres magyarjához, a költő Janus Pannoniushoz, akinek tanítómestere, Guarino da Verona dolgozta ki a Belfiore múzsaképeinek koncepcióját. A fennmaradt szövegből kiderül, hogy képünk Thaliát ábrázolja, aki itt azonban nem a komédia pártfogójaként, hanem a földművelés múzsájának szerepében jelenik meg. Ezt jelzi a mottó a kép alján (“Én tanítottam ültetni az embert”), de a Thalia fejét övező érett kalászok, a kezében tartott szőlővessző, és a trónusát övező dús gyümölcsök is. A múzsáktól szokatlan áldott állapot tovább erősíti a termékeny bőség gondolatát.
Thalia testének nyúlánk formái, kecses hajladozása, lágy körvonalai még a késő gótikus ízlést idézik. A robusztus természethűséggel festett liliomok és gyümölcsfüzérek viszont modernebb stílusúak: ezeket talán Pannonio átütő tehetségű ifjú riválisa, Cosme Tura festhette.

Vécsey Axel